2010. november 22. - Hargita, Kovászna és Vrancea megye környezetvédelmi ügynökségei és civilszervezetei közösen dolgoznak a barnamedve-populáció felmérésén, a nagyvadak élőhelyének védelmén, illetve viselkedésük és életmódjuk kutatásán. Közösen pályáztak uniós forrásokra Hargita, Kovászna és Vrancea megye környezetvédelmi ügynökségei és civilszervezetei, hogy a Life Ursus nevet viselő projekt keretében tudományos adatokat gyűjtsenek a barnamedve-populáció jelenlegi élettereiről, illetve az állatok viselkedési módjáról. A barnamedve védelmét célul kitűző hároméves projekt első szakaszának eredményeiről a Hargita megyét képviselő civilszervezet, a Természeti Értékek Megőrzésének Egyesülete Gyergyószentmiklóson számolt be.
- Próbálunk olyan adatbázist létrehozni, amely a nagyvaddal kapcsolatos legpontosabb információkat tartalmazza a populációtól a telelőhelyekig, behatárolva a konfliktuszónákat is. Ennek egy része interneten elérhetővé válik mindenki számára, de lesz csak szakemberek által hozzáférhető adatbázis is, mert például a telelőbarlangok helyének közlése oda vezetne, hogy az emberek háborgatnák a medvét, s csodálkoznának, ha emiatt bajuk esne – mondta Bereczki Leonardo. Az egyesület munkatársa abban bízik, a projekt révén lehetővé válik a megbízható adatokra épülő állományfelmérés is. Korszerű módszereket szeretnénk alkalmazni, mert mostanáig az országban tavaszi lábnyomszámlálással saccolták meg a medveállományt, és ez hatalmas hibalehetőséget jelent – mondta Bereczki.
A Life Ursus része egy ismeretterjesztő stratégia kidolgozása is, amelynek egyik pillérét egy közvélemény-kutatásra alapozták. Bereczki szerint „a jó medvesűrűségű területen, vagy akár olyan konfliktuszónákban is, ahol gyakran tettek kárt a medvék, az emberek keveset tudnak ezekről az állatokról és nem ismerik a táplálkozási szokásaikat”.
Létrehoztak egy úgynevezett kockázatfelmérő csapatot, amely bejelentés alapján helyszíni felmérést végez a medvekárokról, és javaslatot tesz a minisztérium felé a vad elszállításáról, kilövéséről. Létezik egy mobil klinikával felszerelt csapat is, amelynek feladata a vészhelyzetbe került állatok mentése. A projekt révén a három megyében több gazda is kipróbálhatott már hagyományos és innovatív kárelhárítási módszereket, főként olyan zónákban, ahol gyakoriak a medvekárok: egy-egy gazdaságot villanypásztorral, fény- és hangjelzőkkel szereltek fel a program koordinátorai. A gazda egy évig élvezheti a felszerelés nyújtotta biztonságot, utána más igénylőhöz kerülnek át az eszközök. Ezek egyébként nem rendkívül drágák, a gazdálkodó meg is vásárolhatja azokat.
A programban nagy hangsúlyt fordítanak a tájékoztatásra, így turisztikai egységekben szórólapokat helyeznek el, igyekeznek minél több információt nyújtani a medvék viselkedéséről és a konfliktushelyzetek elkerülésének lehetőségéről. Balázs Katalin