2010. december 29. - Más faj él a szavannán és más az esőerdőben Az afrikai kontinensen az elefántnak nem egy, hanem két különálló faja él – tettek pontot egy hosszú idő óta folyó vitára amerikai, brit és német tudósok. A PLoS Biology tudományos folyóiratban közölt eredmény szerint a két afrikai elefánt genetikailag oly távol áll egymástól, mint az ázsiai elefánt a mamuttól.
A Loxodonta africana erdős és füves szavannákon fordul elő, míg a kisebb termetű és kerekebb fülű Loxodonta cyclotis Nyugat- és Közép-Afrika esőerdeiben él. A jobban ismert –és filmekben is gyakrabban látott – szavannai elefánt testsúlya 6-7 tonna, a duplája, mint a szem elé is ritkábban kerülő erdei elefánté, „vállmagassága” pedig 3,5 méter, ami egy méterrel több, mint az erdei ormányosé.
A kutatók génszekvenálási eljárással mutatták ki, hogy nem ugyanazon faj két alfajáról van szó: a szavannai és az erdei elefánt mindössze távoli unokatestvérek, amelyek a törzsfejlődés során legalább hárommillió évvel ezelőtt váltak külön. (A szekvenálás során a bázispárok sorrendjét állapítják meg a DNS-spirálban. A DNS-t alkotó alapegységek, az úgynevezett nukleotidok sorrendje, azaz szekvenciája határozza meg azt az örökletes genetikai információt, amely minden élő szervezet működésének alapprogramját adja.)
A kutatás tizenhárom éve alatt a kutatócsoport összehasonlította a modern afrikai és ázsiai elefánt genetikai kódját két kihalt faj – a gyapjas mamut és az amerikai masztodon – DNS-ével is. (Az elefántszerű masztodon mintegy tízezer évvel ezelőtt, a mamutokkal nagyjából egy időben pusztult ki.) „A legmeglepőbb, hogy a két afrikai elefánt genetikailag oly távol áll egymástól, mint az ázsiai elefánt a gyapjas mamuttól” –fogalmazott David Reich harvardi kutató. Michi Hofreiter, a Yorki Egyetem genetikus professzora szerint a két afrikai elefántfaj szétválása körülbelül akkor történt, amikor szétvált az ázsiai elefánt és a gyapjas mamut, illetve amikor elkülönült egymástól az ember és a csimpánz. Feltételezések szerint akkoriban Afrikában olyannyira megváltoztak a klimatikus viszonyok, hogy az elefántok egy csoportja a melegebb és szárazabb szavannákon telepedett meg.
A két faj elvileg párosodhat, de erre természetes környezetben nagyon ritkán kerül sor. Ha mégis, akkor sincs esélye, hogy az ilyenformán fogant hibrid hím továbbadja génjeit. Az elefántok nőstényei ugyanis a legnagyobb termetű bikákkal párosodnak, erre az aktusra esélytelenek a jóval kisebb termetű hibridek.
A CNN szerint ez a felismerés megváltoztathatja a fajmegőrzési stratégiákat. Alfred Roca, az Illinois-i Egyetem kutatója szerint – mivel két különálló fajról van szó –, más-más stratégiát kell kidolgozni az elefántok megóvására. Az afrikai elefántállomány ötöde Nyugat- és Közép-Afrika esőerdeiben élő erdei elefánt, ám ezt a csoportot az erdőirtások és meredeken emelkedő emberi populáció miatt jóval nagyobb veszély fenyegeti, mint a szavannai elefántokat. Az afrikai elefánt eddig a veszélyeztetett fajok listáján szerepelt, az új felismerés nyomán az erdei elefántot át kellene sorolni a fokozottan veszélyeztetett fajok közé.
Ötvös Zoltán
