2011.01.22. - A legjelentősebb mezőgazdasági és erdészeti vadkárt a megyében a vaddisznók, illetve a gímszarvasok okozzák. A szakember ennek okát elsősorban a megnövekedett vadállományban, valamint a megelőzés hiányában látja.
Vadkár csak ott nem keletkezik, ahol egyetlen vad sem él. Orbán Henrik,
az Országos Magyar Vadászkamara megyei területi titkára, volt megyei
vadkárszakértő szerint a legtöbb gondot a térségben jelentősen
megnövekedett vaddisznóállomány okozza.
– Ha beszabadulnak például a kukoricavetésbe, az ott okozott kár sok
esetben bizony nem áll arányban a vadászatukból származó
többletbevétellel. A „főbűnösök" közül említhetném még a gímszarvasokat
is, amelyek kirívó esetben, kora tavasszal az illegális agancsgyűjtők
zavarása miatt az iváni–csapodi térségben négy-ötszázas csapatba is
összeverődnek. Ha mondjuk egy ilyen nagyságú rudli rámegy a fejlődésnek
indult repcetáblára, akkor el lehet képzelni, abból mi marad –
hangsúlyozta Orbán Henrik, aki megjegyezte, hogy a legutóbbi adatok
szerint az éves vadkár országos mértéke meghaladta a másfél milliárd
forintot.
A vadászati szakember beszélt az apróvad, elsősorban a mezei nyulak
által okozott károkról is. Legkedvesebb csemegéjük a frissen kibújt, még
szikleveles napraforgó, amely a megyében is jelentős vetésterületen
található, szerencsére azonban mivel a mezeinyúl-állomány nem mindenhol
magas, így a kár sem jelentkezik egyformán.
– A probléma megoldásának egyik kulcsa a megelőzés. A föld használója a
törvény értelmében köteles a kár elhárításában, illetőleg csökkentésében
közreműködni, a vadállomány kíméletéről a megfelelő eljárások
alkalmazásával gondoskodni. A jó gazda gondosságával figyelembe kell
venni a termény kiválasztásánál az adott terület adottságát, a
vadállomány összetételét. Vagyis egy kifejezetten apróvadas vidékre nem
éppen okos ötlet káposztát vagy napraforgót ültetni, illetve ha valaki
nagy értékű növénykultúrával, például dísznövénnyel, gyümölcscsemetékkel
foglalkozik, akkor az ültetvényt kötelessége és jól meggondolt érdeke
bekeríteni, rügy- és törzsvédő hálók, kémiai vadriasztó szerek
alkalmazásával megóvni – említette Orbán Henrik, majd végül megjegyezte:
– Bár a vadkár megállapítása, elrendezése problémás kérdés, ennek
ellenére az esetek kilencven százalékát sikerül helyi egyeztetéssel,
egyezséggel megoldani a bonyolult és hosszadalmas jogi eljárások
helyett. Gülch Csaba
