2011. július 18. - „Ilyen állat, pedig nincs!”- hangzik a klasszikussá vált szállóige. Ismerünk még jól „bejáratott” székely vicceket, népi bölcsességeket is medvékkel kapcsolatosan. „Nyomozásunk” során felmerült a gyanú, hogy egyelőre csak a képernyőn, rajzfilmekben és ismeretterjesztő sorozatokban, valamint vadasparkokban és állatkertekben fogunk találkozni velük.
Egyre többen jelezték szerkesztőségünk felé, hogy Salgóbánya, Eresztvény, Somoskőújfalu, Ipolytarnóc és Litke határában medvéket láttak, többen még medvehangokat is hallottak, sőt volt olyan bejelentő, aki medvebocsokat vélt felfedezni. Hosszas „nyomozómunka” révén, kiderítettük az esemény valóságalapját.
Felhívtuk Ipolytarnóc polgármesterét, az Ipoly Erdő Zrt. munkatársait, értekeztünk a környező vadásztársaságok illetékeseivel és tagjaival. Korábbi cikkünkben a Bükki Nemzeti Park szakembere is megszólalt „medveügyben”.
A következő megállapításokat kell megtennünk. A medvék természetes élőhelye, még mindig Szlovákia. Sajnos, egy magyarországi erdőterület sem alkalmas arra, hogy a medve megtelepedjen és elegendő élelmet szerezzen magának. Továbbá, mivel Magyarország településszerkezetileg sűrűn lakott területnek minősül, valamint a medve nem szereti az ember közelségét (ahogyan a róka, az őz, a vaddisznó sem), ezért nagyon kicsi a valószínűsége, hogy a környező területeken fog portyázni. Ugyanezen okoknál fogva – mivel az anyamedve nagyon félti a bocsait – nem fogja ember által sűrűn lakott terület közelébe „vezetni” őket. Arról is nyilatkoztak a szakemberek, ha ilyen elő is fordulna, akkor csak olyan fiatal állatokról lehet szó, amelyek „kíváncsiságból” merészkednek ide, vagy „áttévednek”, mert az élelemszerző körútjaikon nagyobb területeket barangolnak be.
Tudjuk jól azt is, vannak olyan országok, ahol a medvék jelenléte és látványa mindennapos és megszokott dolog. Ezek az országok közé tartozik Kanada, az Amerikai Egyesült Államok, de Európában is van példa, a szomszédos országok közül Románia, vagy Szlovákia. Ipolytarnóc polgármestere, Szabó Tibor kérdésünkre elmondta, a település lakói közül pár ember hallani vélte a medvéket. Ennek – annak rendje és módja szerint – azonnal utánajártak, méghozzá tapasztalt, helybéli és a szomszédos litkei vadászokkal keresték fel azokat a helyszíneket, ahol a lakosok a medvéket „hallani vélték”.
Azonban sem nyomokat, sem medveszőrt, sem ürüléket nem találtak, amely a medve jelenlétére utalt volna. Az pedig – mint tudjuk – szinte teljességgel lehetetlen, hogy egy állat olyan intelligenciával rendelkezzen, hogy „álcázza magát” és nyomait eltüntesse. A nyomozást tovább folytatva, megkerestük az Ipoly Erdő Zrt. illetékeseit is, akik kizárták annak lehetőségét, hogy az elmúlt időszakban medvék „tették volna tiszteletüket” Nógrád megyében. Egyrészt az ismertetett okok miatt, másrészt pedig, hogy egyáltalán nem érkezett sem vadásztársaságtól, sem erdésztől erre vonatkozó bejelentés.
Hasonlóképpen ugyanerre az eredményre jutottunk, amikor a környező vadásztársaságok tagjait kerestük meg ezzel az üggyel kapcsolatosan. Többen közülük elmondták, nagyon kicsi a valószínűsége, hogy egy medve Szlovákiából „idetévedjen”. A környező erdők bejárása során, ők sem láttak semmilyen arra utaló nyomot, vagy jelet, ami medvék jelenlétére utalt volna. A nyomozás aktáit, így egyenlőre le kell zárnunk. Idézném az egyik vadász szavait, aki viccesen megjegyezte, ha medvét akarunk látni érdemes ellátogatni a legközelebbi vadasparkba, vagy állatkertbe.
Valószínű, hogy ott mi is nagyobb sikerrel járnánk „medveügyben”. Mert egyenlőre, „ilyen állat pedig nincs!” Bali Dániel
