2012. június 11. - Már a dániai Bornholm szigetén is legelésznek az
európai bölények, miután Lengyelországból nemrégiben hét állat kelt át a
Balti-tengeren új otthonába. A program célja egyrészt az, hogy javítsa a sziget ökológiai állapotát; a bölények visszaszoríthatják a gyepekre beterjedő fásszárú növényzetet. A veszélyeztetett patások létszámának növekedése szintén a program célkitűzése, az állatok jelenlétéből pedig a turizmus is profitálhat.
A két világháború megsemmisítő csapást mért az európai bölényállományára, mivel húsukért kíméletlenül vadászták őket az éhínséggel sújtott országokban. Ma már csak néhány vadon élő csorda maradt. A legtöbb állat a Fehéroroszország és Lengyelország határán elterülő Bialowieza erdőben él, számukat nyolcszáz körülire becsülik.
A Bornholmra szállított bölénybika a lengyelországi Sziléziából, míg a nőstények Bialowiezából származnak, így az utódok genetikai állománya változatosabb lesz, mintha az összes állat egy területről érkezett volna. Tommy Hansen, a Danish Nature Agency munkatársa a BBC-nek elmondta, hogy ez kulcsfontosságú szempont, mivel igen szűk az európai állomány génkészlete. A bölények hamarosan egy nagyobb, 200 hektáros kifutóba kerülnek, majd remélhetőleg öt év múlva kiengedik őket a vadonba. Erre a biztonsági időszakra azért van szükség, hogy meg lehessen ítélni, mennyire szoknak hozzá a látogatók jelenlétéhez, és hogy valóban hasznosnak bizonyulnak-e a természet számára.
Az európai bölény (Bison bonasus) Európa legnagyobb tömegű szárazföldi emlőse. A kifejlett egyedek hossza általában 3 méter, magasságuk 2 méter, és 900 kilogrammot is nyomhatnak. Bornholm szigetén jelenleg az őz a legnagyobb emlősállat, a bölény megjelenése azonban jelentősen hozzájárulhat a biológiai sokszínűséghez. Mivel a bölények előszeretettel hántják le a facsemeték kérgét, hatékonyan szoríthatják vissza az erdőt a gyepterületek javára.
