2012 június 19. – 2012. június 18-án került sor első ízben a Túr Menti Védett Területek gólyagyűrűző karavánjára „Gólyáink háza táján” címmel. Az eseményt az Erdélyi Kárpát Egyesület – Szatmárnémeti és a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem, Biológia-Geológia kara szervezte a SC FDEE Electrica Distributie Transilvania Nord SA közreműködésével.
„Minden tavasszal lelkesen várjuk gólyáink hazatértét. Arról azonban keveset tudunk, hogy kikelt fiókáik milyen arányban térnek vissza szülőfalvaikba. Első vándorútjukat követően Afrikából, ezek a madarak nem jönnek rögtön vissza. Ivarérettségüket, modhatni felnőtté válásukat csak 2-3 éves korukra érik el, csak ezután vágnak neki újra hosszú útjuknak haza.” – magyarázza Márk-Nagy János, az Erdélyi Kárpát Egyesület szatmárnémeti ügyvezető igazgatója.
Négy Túr menti településen (Draguseni, Túrterebes, Kisgérce és Sárközújlak) állomásozott a karaván, ahol mintegy 30 fészek ellenőrzésével, 48 fiókát sikerült meggyűrűzniük a szakembereknek.
„A gólyafiókák két gyűrűt is kaptak. Az alumíníum gyűrű jelzi a gyűrűzés helyét és idejét, ám ezt a gyűrűt nagy távolságokból nem lehet leolvasni, gyakran csak az elpusztult egyedeken látjuk viszont. Ezért társul hozzá egy színes műanyag gyűrű, amely viszont egy távcső segítségével már könnyedén leolvasható, akár a magasan szálló madarak lábáról is.” – tájékoztatott dr. Szabó D. Zoltán, a Babes-Bolyai Tudományegyetem, Biológia-Geológia karának oktatója.
Szatmár megyében már több mint tízéves hagyománynak örvend a gólyagyűrűzés. Az elmúlt években Csanáloson és Csomaközön gyűrűztek fiókákat, már jelentették ezeket Magyarországról, másokat pedig viszontláttak Törökországban és Izraelben is.
Megyénk ugyanakkor kiemelkedő helyet foglal el, országos viszonylatban a kihelyezett fészektartó állványok terén is. Az áramszolgáltató már több ízben segítette a gólyák fészkelésének biztonságosabbá tételét az állványok kihelyezésével. Fészkelő helynek ezek a madarak a magas, háborítatlan helyeket keresik. Az áramtartó oszlopok ideálisnak bizonyultak számukra, ám ezzel együtt nagy veszélyforrást is jelentenek. Rengeteg madár pusztul el áramütés folytán, felszálláskor és leszálláskor hozzáérve a vezetékekhez. A fészkek azonban ellehetetlenítik az áramellátást, valamint a vezetékek javítását. Az állványok kihelyezésével mind a madarak, mind az áramszolgáltató és a felhasználó jól járnak, a fészkek többé nem az oszlopon, hanem attól egy méter távolságban helyezkednek el, egyben tartva a fészekanyagnak összehordott ágakat, galyakat is.
Az Erdély Kárpát Egyesület – Szatmárnémeti nem titkolt szándéka a Túr Menti Védett Területeken élő lakosság tájékoztatása is az itt élő állat- és növényfajok hosszú távú megóvásának fontosságáról. Ezért az esemény nem csak a tudományos világnak szólt. A települések diákjai is szép számban jelentek meg a helyszíneken, nagy érdelkődéssel hallgatva a gólyák gyűrűzéséről és életéről szóló kiselőadásokat. Az igazi sztárvendégek azonban az egy-egy fészkekből lehozott fiókák voltak, amelyeket a gyerekek közelebbről is szemügyre vehettek.