2012. július. 14. - Az még ma is különlegességnek számít, ha egy-egy
vaddisznó letéved egy balatoni strandra, mint nem régen Alsóörsön és
Zamárdiban, de lassan mindennapos jelenség, hogy az egyik
legintelligensebb vadnak tartott állatok a megyehegyi kiskertekben
okoznak felfordulást. A tulajdonosok szívesen lemondanának a kéretlen szomszédságról.
A témával Csóri József kereste meg szerkesztőségünket, miután elfogyott a türelme és lassan gyümölcsfáinak alsó ágai is, mert szerinte az illetékesek nem tesznek semmit. Még mielőtt konkrétan Csóri úr problémáját járnánk körbe, érdekességként megjegyezhető, hogy a vaddisznók által okozott gondok már az almádi testületi ülésen is szóba kerültek, ugyanis Szabó Zoltán képviselő több jelzést is kapott vadkárokról a Sátorhegyi úton élőktől és arról érdeklődött, mit lehet tenni. Zana András, a polgármesteri hivatal építési osztályának vezetője arról beszélt, hogy a terményben okozott kárért a vadásztársaság a felelős, ha ennek nem tesz eleget, akkor lehet a település jegyzőjéhez fordulni, szakértő véleménye alapján megállapítják a kárt és kötelezni lehet a vadásztársaságot annak megtérítésére. Amennyiben nem sikerül megegyezni, akkor marad a polgári per. A vaddisznóval egyébként több gond is akad, többek között az, hogy belterületen nem lehet kilőni, arról nem is szólva, hogy a szakemberek is elismeréssel beszélnek az állatról, mert rendkívül intelligens.
Visszatérve Csóri József zártkerti övezetbe tartozó ingatlanához: a gyümölcsfákon jól látszanak a vaddisznók által okozott károk, van olyan fa, amin hat centiméteres ágat törtek le.
– Évek óta így megy ez, most már a kis szőlőmet is féltem, attól tartok ők fognak szüretelni – utal a vadakra. Hozzátette, hogy a probléma nemcsak őt érinti, hiszen a szomszéd is ezzel kínlódik. A vaddisznók az út túloldaláról érkeznek, nem ritkán hat-nyolc fős kondákban. A legnagyobb pusztítást néhány hete végezték, tizenhat fát téptek meg, alkar vastagságú, barackkal teli ágakat törtek le – mutatja az egyik "áldozatot" tulajdonosa.
Nem kímélnek semmit, barack, alma, és mivel ínyencek, a körtét sem, 20-25 éves munkánk megy így tönkre – mondta a gazda. Ironikusan megjegyezte, hogy van egy kis pincéjük a telken, amit eddig háromszor törtek fel ismeretlenek, végre abbahagyták, már megnyugodhatnának, erre most a gyümölcsfákat teszik tönkre a vaddisznók. Nemcsak a fák bánják a vaddisznók kéretlen látogatását, de még a közlekedést is veszélyeztetik, amikor éjszaka átkelnek a Veszprémi úton.
- Voltak kint vadászok, mondtam, tegyenek fel vadhálót, de azt felelték nem megoldás, és túl drága – mesélte a férfi. A körülbelül egy hold nagyságú terület körbe van kerítve betonoszlopokra fűzött dróthálóval, de a vaddisznóknak ez nem akadály, az alsó vezérdrótot felnyomják és már garázdálkodhatnak is a kertben.
- Persze, mint ahogy azt ajánlották, lehetne a kerítést úgy építeni, hogy legyen egy beton talapzat, amihez a dróthálót kötnénk, de egy ekkora területnél ez óriási összeget emésztene fel. Különben is, szerintem az a megoldás, ha túlszaporodott az állomány, akkor lőjék ki azokat – adja a magától értetődő választ az elkeseredett férfi.
Az önkormányzat is felvette a "harcot" a vaddisznókkal, persze képletesen, ugyanis Zana András osztályvezető arról tájékoztatott, hogy hivatalosan a vadászati hatósághoz fordultak és segítséget kérnek. A vaddisznók okozta probléma egyébként egyre nagyobb gondot jelent, ezt a hivatalhoz beérkező panaszok száma is alátámasztja. Az önkormányzatoknak azonban szűkös a mozgástere, a kárt szenvedett tulajdonos és a vadásztársaság közötti megegyezésen múlik minden – magyarázta. A vadászati törvény előírja a vadászati társaság részére vadgazdálkodási üzemterv és éves vadgazdálkodási terv készítését is, aminek figyelembe kell vennie a vadállomány túlszaporodottságát; ezt az üzemtervet a vadászati hatóság hagyja jóvá – ismertette Zana András.
– Nem minden kár vadkár; a jogszabály szerint a vaddisznó által okozott kárt csak a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban lehet figyelembe venni, a zártkert pedig nem tartozik ebbe a körbe. A kár megelőzése érdekében például a vadászati jogosult szükség esetén vadkárelhárító vadászatokat tartani – mutatott rá az egyik jogszabályi lehetőségre az osztályvezető. Ugyanakkor a föld használójának is vannak kötelességei, köteles a vadkár elhárításában, illetőleg csökkentésében közreműködni, vagyis például olyan kerítést építeni (akár beton talapzattal), amin nem tudnak a vadak átjutni. Zana András szólt arról is, hogy a törvény szerint, ha a károsult és a vadásztársaság között a kár közlésétől számított nyolc napon belül nincs egyezség, akkor a károsult kérheti a településjegyzőjétől, hogy folytassanak le kárbecslési eljárást. Ha ezek után sincs megállapodás, akkor bírósági eljárás indítható. Bár Csóri Józsefet valószínűleg jókora kár érte, ő a beszélgetés alatt egyszer sem említette, hogy szüksége lenne pénzre, inkább nyugalmat, a fáinak pedig védelmet szeretne.
Az Újkúti Vadásztársaság elnöke érdeklődésünkre elmondta, hogy éves viszonylatban a tervezett vaddisznó kilövéseket 25-40 százalékkal túlteljesítik, mégis egyre több a vadkárról érkező bejelentés. Máhl Ferenc szerint egyrészt a szárazság okolható, a vaddisznók közelebb merészkednek a Balatonhoz, mert elapadtak a vizek, másrészt az elhanyagolt, nem kellően védett zártkertekbe könnyen bejutnak az állatok.
Van olyan eset is, amikor valaki "odaszoktatja" az állatokat, például a gyümölcsöt kiszórja a kerítés mellé – magyarázta az elnök. A tulajdonosok sem tesznek meg mindent a kert védelme érdekében, a villanypásztor, a gazdaboltokban kapható vadriasztók elég hatékony segítséget jelentenek, még ha csak időlegesen is. A társaság elnöke szerint az is közrejátszhat a gyakoribb találkozásban, hogy az emberek egyre több területet vesznek el a vadállatoktól.
Az biztos, hogy az utóbbi öt évben legalább háromszorosra nőtt a vaddisznók száma. Máhl Ferenc szerint drasztikus beavatkozásra lenne szükség, de nem lokálisan, hanem regionálisan, mert a megnövekedett vaddisznóállomány nemcsak a Balatonnál gond. Egy vastag dossziét vesz elő, az tartalmazza azokat az eseteket, amelyeket mostanában vadkár miatt indítottak a társaság ellen. – Nem azért akar vadász lenni valaki, hogy idejének nagy részét adminisztrációval töltse - mondta keserűséggel a hangjában.
A Veszprém Megyei Vadászkamara a napokban vadkár fórumot szervezett, amelyen a helyzet megoldását sürgették. Az eszmecserén a kamara tisztségviselői mellett ott voltak a Balaton északi partján gazdálkodó vadásztársaságok képviselői, a megyei kormányhivatal vadászati és halászati osztályának vezetője is. Hárshegyi Márk úgy fogalmazott, hogy a probléma kezelése nem egyszerű, a megoldás még nehezebb. Az a tapasztalat, hogy a szárazság miatt a vaddisznókondák a bakonyi területekről a balatoni területek felé vették az irányt. Míg előző helyen csökkent, utóbbi helyen felduzzadt a számuk, és mivel a nyaralók is ellepték a tópartot, így óhatatlan összefutnak egymással.
A Balaton-parton – belterületen is! - elhanyagolt szőlők, elvadult ültetvények és ingatlanok vannak. A vaddisznók ide már beköltöztek, és jól is érzik magukat. A belterületen vadászni sem tudják őket, ugyanis az ilyen jellegű fegyverhasználat tilos! A rendőrség erre külön engedélyt adhat ugyan, de nyáron ki mer kockáztatni egy balesetet?! Elhangzott, hogy a balatoni nádasokban is kondák vannak, a szárazság miatt innen ugyancsak nehéz kiűzni őket. Többen tapasztalták, hogy míg egyeseket zavarja a jelenlétük, más emberek viszont etetik a rókát, a vaddisznót, ezért egyre inkább otthon érzik magukat az ember közelségében. A résztvevők megállapodtak abban, hogy kérik a lakosságot, zavarják, riasszák a vadat, a bejelentéseiket pedig a vadászok kezelni fogják. Segítenek felkutatni az elhagyott ingatlanokat, hogy a jegyzők, a földhivatal fel tudják szólítani a tulajdonosaikat azok rendbetételére. A hatóság ugyan engedélyezi a magasabb számú kilövést, de ha felére is apasztják a vaddisznó állományt, a vadkár nem csökken a felére. Minden lépésre hajlandóak, hogy megnyugtassák a lakosságot. Csak az összefogás hozhat megoldást a problémára. Halmos György
