2012.11.08. - 2003 óta uralja a dobogó legfelső fokát a Budakeszin elejtett vaddisznó trófeája
Meglepő lehet, de hazánk egyik legtöbb kiváló minőségű trófeát adó
vaddisznós vidéke közvetlenül a zajos főváros mellett terül el. Az
eredmények dacára a gazdasági válság és az állomány túlszaporodása a
budakeszi erdő kezelőjét sem kíméli. A Pilisi Parkerdő Zrt.-nek ráadásul
egy újabb problémával is meg kell birkóznia: a korábban óvatos vad
egyre gyakrabban jár be a kifogyhatatlan éléskamrának tűnő lakott
területekre.
Reszketni látszik a hajnal az őszi záportól, miközben a
két vadász - az egyik spanyol, a másik pedig kísérője, egy magyar -
kiszáU terepjárójából. - Vámos, por fovor! - hangúk a halk, de
határozott ieJ -s/olitás, és a férfiak eltűnnek a rengetegben. Óvatosan
lépve, neszte len hatolnak egyre mélyebbre, mígnem áljukat egy kis
tisztás keresztezi. Szavak nélkül is megértik egymást: itt megállunk.,,
Jövőre
lesz tizedik esztendeje annak, hogy bevezetőnk képzeletbeli
vendégvadásíinak valóságos honfitársa, Javier Botin a Pilisi Parkerdő
Zrt. által kezelt budakeszi erdőben elejtette azt a kapitális vadkant,
amelynek trófeája máig első a világranglistán. A nemzetközi top tízben
ezenkívül még egy hazai agyar kapott helyet; viselőjét szintén a
fővárossal határos területen hozták terítékre 2000-ben. A magyar
ranglista élmezőnyében további bárom budakeszi trófeát találunk. Ezek
után érthető, ha fölvetődik a kérdés: mi a csuda van arrafelé a vízben?
-
A válasz tálán a kövekben is keresendő: az itteni hegyvidék erősen
meszes, dolomit alapkőzete miatt a földből az agyarképzéshez hasznos
ásványokat vesz fel folyamatosan a táplálék után kutató vaddisznó -
vélekedett a terület erdészetvezetője. De Keszléri József hozzátette: ez
csak feltételezés. A szakember szerint a kiváló genetikai adottságok, a
bőséges táplálékot nyújtó élőhely és a másutt befogótt, majd itt
szabadjára engedett vaddisznók jelentette folyamatos vérfrissítés
egymást erősítő hatásában rejlik a titok nyitja.
A budakeszi
vadászterület több mint tízezer hektárt foglal magában. Az erdő számos
ponton határos a várossal is, ám Keszléri József szerint az ember
közelsége furcsamód nem zavarja az állomány fejlődését. Sőt, az utóbbi
időben éppen az jelent gondot, hogy a vaddisznó megtelepedett a lakott
részek közvetlen közelében is, ahol leginkább hulladékkal, kerti
növényekkel táplálkozik.
- Régi leírások rendkívül óvatos állatként
jellemezték a vaddisznót. Ennek lassan az ellenkezőjét tapasztaljuk -
magyarázta az erdészetvezető, kihangsúlyozva, hogy nem magyar
sajátosságról van szó: szerte Európában, de az Egyesült Államokban is
valószínűtlennek tűnő helyeken, például Florida lápvidékén is megjelent.
Kimondottan intelligens állatról lévén szó alighanem felismerte, hogy a
hétköznapi emberektől nincs félnivalója, az elővárosok ugyanakkor
kiapadhatatlan táplálékforrást jelentenek számára.
Dacára azonban a
korábbi eredményeknek és az állomány bőségének, a nagy terítéket hozó
vadászatok iránti igény a gazdasági világválság hatásán visszaesett.
Főleg a spanyol vendégvadászok maradoznak el 2008 óta, s a német
nyelvterületről is kevesebben érkeznek. Némi bizakodásra ad viszont
okot, hogy az arab világban és a tengerentúlon is felfigyeltek ránk -
fűzte hozzá.
Hazánk legtöbb területéhez hasonlóan Budakeszin is
jelentős gondokat okoz a növekvő vadkár. Ez évente több millió forintot
vesz ki a terület kezelőjének zsebéből. A probléma oka a vaddisznó
túlszaporodottságában keresendő, amely ugyancsak országhatárokon
túlmutató, Európa nagy részén tapasztalható jelenség. - A kocák
gyakoribb elejtése talán enyhíthetne ezen a helyzeten, de önmagában
aligha elegendő gyógyír - vetette fel az erdészetvezető. Keszléri József
egyébként nem titkolta: a fent említettek miatt a vadászati ágazat mint
erdei mellékhaszonvétel önmagában nem gazdaságos. Azonban - jegyezte
meg gyorsan - egy válság sem tarthat örökké.
A Botin trófea óta
egyébként a vadászterület különleges rendeltetésű besorolást kapott. Ez
azt jelenti, hogy a döntéshozók kiemelt genetikai védelemre tartják
érdemesnek az ott elő vaddisznóállományt. S bár 2004 óta nem esett olyan
vadkan, melynek trófeája elfér a világ legjobbjai között, az erdő
bármikor megajándékozhatja a kitartó vadászt.
... mintha tudná,
hogy itt vagyunk! - súgta a spanyol, s közben a keze megremegett. A
vadkan a bokor felé fordult, ahol a két férfi rejtőzött. A vaddisznó
egyre nyugtalanabb lett, fejét félrehúzta, és orrát a magasba emelve
hangosán beleszippantott a levegőbe. Aztán egy dörrenés. - Diós mio, hát
végül mégiscsak sikerült. Nagy Áron