2014.02.10. - Összesen 82 dúvadat (71 rókát, 9 borzot, 1 nyestet és 1 aranysakált) helyeztek terítékre a megyei vadászok a Vitnyéd közeli Göbös-majorban.
A kilőtt állatoknak vadászkürttel és fáklyalánggal adták meg a végtisztességet.
Mint arról a kisalfold.hu többször hírt adott, egyre több róka oson be a megyei városokban.
"Az Országos Magyar Vadászkamara Győr-Moson-Sopron Megyei Területi Szervezetének vadgazdálkodási bizottsága január végén tárgyalt arról, hogy megoldást találjanak az utóbbi időben gyakran lakott területekre kóborolt rókák ügyében.
A megyei vadászok a rókák túlszaporodása, valamint a lakott területre tévedt egyéb dúvadak miatt február első hetében kiemelt gyérítési napokat hirdettek" - mondta Pintér Csaba, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságának vezetője.
"Osztrák mintára hirdettük meg a rókagyérítési napot, valamint a helyi vadászok találkozóját"
A kezdeményezés végén a Kisalföldi Erdőgazdaság Göbös-majori ökoturisztikai központjába a megye minden tájáról érkezett vadászok etikájuknak megfelelően közös terítékkel adták meg a végtisztességet a kilőtt vadaknak. "Hetvenegy rókától, kilenc borztól, egy nyesttől és egy aranysakáltól vadászkürt-szignállal és fáklyalánggal búcsúztunk.
Az állatok egy részét szűcsökhöz szállítják a vadászok, míg a kilőtt rókák gyomrának laborvizsgálata a gödöllői Szent István Egyetemen tudományos célokat is fog szolgálni" - kezdte érdeklődésünkre Jámbor László.
Az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) Győr-Moson-Sopron Megyei Területi Szervezetének vezetője hozzátette: "osztrák mintára hirdettük meg a rókagyérítési napot, valamint a helyi vadászok találkozóját. Kezdeményezésünk országos szinten egyedülálló, melynek kapcsán számos pozitív visszajelzést kaptunk mind a szervezett vadgazdálkodást, mind a háztáji nevelést folytató állattartóktól".
"Az aranysakál robbanásszerű szaporodásra képes"
"Az aranysakált Lövő közelében lőtték ki. Megyénkben ritkán bukkan fel ez a ragadozó állat. Az aranysakál a Kárpát-medencében őshonos állat, de a nyolcvanas évek végén a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján szerepelt, mint Magyarországon kihalt faj. A volt Jugoszláviában kitört délszláv háború miatt jelent meg fokozatosan újra a déli megyékben a '90-es évek elején. Ennek a fajnak a vadászatát a szakminisztérium is támogatja" - mondta Orbán Henrik, az OMVK megyei titkára.
Arra a felvetésünkre, miszerint ha megyénkben csak elvétve kóborol aranysakál, feltétlenül jó megoldás-e a kilövése, Kozák Gábor, a Fertő-Hanság Nemzeti Park természetvédelmi és vagyongazdálkodási osztályvezetője úgy válaszolt: "az aranysakál robbanásszerű szaporodásra képes, Baranyában és Somogyban rövid idő alatt több száz állat tűnt fel.
Az aranysakál akár 500 kilométert is képes megtenni, hogy párt találjon magának, vagyis hatalmas területeket jár be, miközben komoly károkat okoz a vadgazdálkodásban".
Szeghalmi Balázs