2016.03.17. - Komlóska, Aggtelek – Csütörtök éjjel ragadozók jártak Komlóska külterületén egy állattartó telepen. Valószínűsíthető, farkasok zsákmányoltak Komlóskánál.
A helyiek meg vannak arról győződve, farkasok jártak Komlóska közelében.
Védekezni lehet és kell
– Teljesen más a mancs felépítése a kutya és a farkas esetében – mondja Haluska István, a komlóskai Tölgyesbérc Erdőgazdálkodási Szövetkezet vezetője, aki kint volt a helyszínen is és maga is gyakorló vadász. – A kutya lábnyoma inkább háromszögbe foglalható, a farkasé négyszögbe. Ezek inkább farkasnyomok voltak, a méretükből ítélve egy hatalmas és több kisebb példány. Ahogy számoltam, egy négytagú falka járt a környéken.
Az nyílt titok, a farkasok visszaköltöztek Zemplénbe.
– Magam természetbarátként azt vallom, nem félnünk kell a farkastól, hiszen évszázadokkal ezelőtt mi költöztünk az ő területükre, vettük el a vadaktól a természetes élőhelyeiket. Nekünk kell mindent megtennünk azért, hogy az állatainktól távol tartsuk a farkasokat. Az emberektől nem kell, azoktól félnek és elkerülnek minket. Az is biztos, nem egyformán gondolkozunk az állatok védelméről. Magam a birkáimat és a kecskéimet zárható karámban tartom, a legelőiket négysoros villanypásztorral és mozgásérzékelő lámpával védem, de van, aki csak egy szál drótot húz ki villanypásztorként – mondja Haluska István.
A konkrét esetben az állattartó felelősségét sem tartja kizártnak, de azt is szeretné elérni, hogy ne csupán a gazdák tegyenek az állataik védelméért, a nemzeti park is vegye ki a részét.
Jó lenne, ha valaki tájékoztatná a gazdákat arról, milyen lehetőségeik vannak. Nem bántani akarjuk a farkasokat, csak azt elérni, ők se bántsák a mi jószágainkat.
Elcsatangolhatott
– Egyelőre csak annyit tudunk kijelenteni, nagy valószínűséggel farkasok lehettek a komlóskai ragadozók – mondja Szabó Ádám, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa. – A helyszínen gyűjtöttünk ürülékmintákat, azt egy laborban kivizsgálják, és a genetikai vizsgálatok alapján nem csupán a nemüket tudjuk majd megmondani, de a korukat is. Ez azonban még jó néhány hét.
Szabó Ádám elmondta, a ragadozók nem törtek be az állattelepre.
– Nyomokat csak a megtalált báránytetem közelében találtunk. Az állat kiment a telepről és a legelőről is elkóborolt, így találtak rá a ragadozók, akik rögtön éltek a felkínált lehetőséggel. Ha zárt karámban lett volna a bárány, a mostani eset sem történt volna meg. Természetesen, ha a gazdák igénylik, tájékoztatjuk őket, hogy tudnak hatékonyan védekezni minimális anyagi ráfordítással a farkasok ellen.
Szabó Ádám elmondta, tudnak egy Zemplénben élő farkasfalkáról. Több kotorékot is ismernek, amelyet használnak. Mostanában nem járnak arrafelé a nemzeti park munkatársai, mert most van a vemhesség ideje, májusra várható a szaporulat, és ilyenkor a farkas is védi a leendő és a megszületett kölykeit. Azt is elmondta, a farkas fokozottan védett csúcsragadozó, nem csupán a vadászata, de élőhelyének megzavarása is bűncselekmény. Hozzátette, ha valaki nem tér le a kijelölt turistaútvonalakról, nem találkozhat farkasokkal, mert a ragadozók is kerülik azokat a helyeket, ahol emberekkel találkozhatnak. Bánhegyi Gábor