2018. február 7. - Jóllehet, a városok elsősorban az emberek igényeit hivatottak kiszolgálni, azonban nem csupán számunkra biztosítanak ideális lakókörnyezetet.
Míg nyugaton a vaddisznók borzolják a városlakók idegeit, a kecskemétieknek a nyestek okoznak álmatlan éjszakákat. Továbbá, amely fajtól leginkább ódzkodunk, annak egyedei szorulnak leginkább segítségünkre és toleranciánkra.
– Az állatok, melyek bejönnek a városba, három fő csoportba sorolhatók. Vannak köztük opportunisták, azaz megalkuvók. Nekik minden jó. Idetartozik például a róka, a vaddisznó és a nyest. Megtalálják a városban a táplálékukat, nem zavarják őket, nem lövik. A második csoportba tartozók azért jönnek be a városba, mert egyszerűen megszűnik a természetes élőhelyük. Ilyenek például a denevérek. A harmadik csoportot pedig az okos állatok alkotják, mint például a varjúfélék, melyek rájöttek, hogy sokkal jobbak a túlélési esélyeik a városi környezetben – tájékoztatott Vajda Zoltán, a Kiskunsági Nemzeti Park természetmegőrzési osztályának osztályvezetője.
Emellett akadnak lakótársaink, melyek mindig is előfordultak a városokban: sünök, mókusok, énekesmadarak.
– Ezeket szeretemállatokként szoktuk emlegetni, mert különösen kedveltek. Sokan szívesen raknak ki számukra csemegéket, ha feltűnnek a lakókörnyezetükben – mondta.
A furfangos pimasz
Bár hazánkban nem jellemző a vaddisznók városi jelenléte, a nyugat-európai nagyvárosokban, például Berlinben komoly problémát jelent elszaporodásuk a nagy méretű parkokban.
– A vaddisznó mindenevő: a madártojást, a döglött jószágot, pajort, gyökereket egyaránt megeszi. Ha jól érzi magát a városban, nagyon nehéz megszabadulni tőle. Okos állat: a városi vaddisznók pontosan tudják, hova lehet napközben elhúzódni, hol nem bántják – fejtette ki Vajda Zoltán.
A vaddisznók furfangosságát csupán pimaszságuk múlja felül. Nem csupán hívatlanul toppannak be, de rögvest át is akarják venni az uralmat a számukra szimpatikus terület felett, semmibe véve az őslakosok elsőbbségi jogát.
– Sokszor agresszíven lépnek fel az emberrel szemben, mert rájönnek, hogy a városban úgysem fogják lelőni őket. Ellenben, ha külterületen találkoznak emberrel, rögtön elszaladnak, mert ott azt tanulták meg, hogy az ember puskával jár – mondta.
A szakértő hangsúlyozta: érdemes minél nagyobb ívben elkerülnünk a vaddisznókat.
– Alapvetően vadállat. Nem ajánlatos simogatni, komoly sérüléseket okozhat. Ha összetalálkoznánk egy példánnyal a városban, a legjobb megoldás, ha felhívjuk a területileg illetékes vadásztársaságot, ők majd eltávolítják az emberi környezetből – közölte.
A szárnyasok réme
Bár Kecskemét utcáin csekély az esélye, hogy egy esti séta során rókával találkozzunk, azonban nem lehetetlen. A nem megfelelően elzárt élelmiszer-hulladék ugyanis csábító csemege számukra. A kedvencük azonban a szárnyashús.
– Éjszaka járnak táplálkozni, és nagyon szeretik a tyúkokat. A legegyszerűbb védekezési mód ellenük, ha biztonságos kerítés van a tanya vagy ház körül a külvárosi részeken. Továbbá a kukák mellé kiszórt ételmaradékok is vonzzák a rókákat. Ha azonban odafigyelünk, és kizárjuk ezt a számukra könnyű táplálékszerzési lehetőséget, maximum szétnéznek a városban, majd gyorsan visszamennek a rétre pocokra vadászni – fejtette ki az osztályvezető.
Elmondta: a veszettség napjainkban már lényegesen kevésbé jelent problémát a hazai, rendszeres immunizálási akciók miatt. Ennek ellenére továbbra sem érdemes rókát simogatnunk. – A veszettség helyét átvette egy másik betegség: mostanában már jellemzően rühesek – közölte.
A legidegesítőbb lakótárs
Az egyik legbosszantóbb lakótárs kétségkívül a nyest. – Nyestből van bőven Kecskeméten. Tipikus városi állattá vált. Elsősorban padlásokra költözik be. Kicsi jószág, de hatalmas zajjal jár. Éjszaka vadászik, ezért rettentően tudja idegesíteni a háztulajdonosokat, akik aludni szeretnének. Ha ugyanis nyest szaladgál a padláson, zeng az egész ház. Ha kicsinyei vannak, a mászkálása egész éjszaka tart, mert folyamatosan hordja a táplálékot az utódainak – fejtette ki Vajda Zoltán.
Beköltözésének másik jele lehet, ha érthetetlen okból egyik reggel nem indul az addig kifogástalanul működő autó.
– Előszeretettel mászkál be a parkoló gépkocsikba, és keresgélés közben szétrágja a gépkocsi vezetékeit – magyarázta. Vadászható vadfaj, ezért kilakoltatásának igénye esetén a vadásztársaságot kell értesíteni.
– Nagyon nem szeretik a vadászok, mert nehéz vele elbánni. A legegyszerűbb módszer az elűzésére, ha felviszünk egy bekapcsolt rádiót a padlásra, és otthagyjuk. Nem szereti ugyanis a zajt. Emellett már kapható ultrahangos nyestriasztó is pár ezer forintért. Az emberi fül számára minimálisan hallható, magas frekvenciájú hangot ad ki – tájékoztatott a szakértő.
A nyestek nem csupán idegesítők, hanem okosak is.
– A nemzeti park igazgatósága épületének padlására is költözött már be nyest. Csapdát állítottunk neki. Mivel a tojást nagyon szereti, azt raktunk bele. Hónapokig csak járkált a csapda körül. Majd, mivel territoriális állat, támadt egy ötletem, és az egyik ürülékét beraktam a csapdába. Ezt a nyest úgy érzékelte, hogy ő már járt ott. Másnap végre benne volt a csapdában – mesélte.
Téli szupermarket a ragadozó számára
A madarak közül Kecskeméten a legnagyobb számban galambokkal, varjakkal, fekete rigókkal és énekesmadarakkal találkozhatunk. Városba költözésük legfőbb oka a könnyebb táplálékszerzés és a magasabb hőmérséklet.
– A madarak főképp azért szeretnek városokban fészkelni, mert itt a téli időszakban az átlaghőmérséklet kicsit magasabb, mint a külterületeken. Emellett a dísznövények betelepítésének, például az ostorfáknak köszönhetően több bogyós táplálékot találnak. Továbbá etetik is őket az emberek. E hatások igen nagy változásokat okoztak a viselkedésükben. Például a fekete rigó régebben költöző madár volt. Manapság azonban már nem éri meg neki elrepülni több ezer kilométert, hiszen van tápláléka télen is – magyarázta.
Elmondta: a nemzeti park igazgatósága épületének közelében időről időre egy karvaly is feltűnik. – A város a karvaly számára olyan, mint egy szupermarket. Főleg a téli időszakban, mikor a madáretetők körül sorakoznak a cinkék, meggyvágók, zöldikék. Csupán azt kell eldöntenie, melyiket kívánja éppen – közölte Vajda Zoltán.
Toleránsnak kell lennünk
Hazánkban minden denevérfaj védett, egy példány eszmei értéke több tízezer forint. Előszeretettel költöznek panelrésekbe, a szigetelések hiányosságaiba és redőnytokokba. Kilakoltatásuk igénye esetén nem vadászt, hanem a Kiskunsági Nemzeti Park munkatársait kell hívnunk.
– Bár sokan ódzkodnak a denevérektől, fontos lenne, hogy megtanuljunk toleránsabbnak lenni velük szemben, mert folyamatosan csökken az állományuk. Végleg eltűnhetnek. Sok esetben azért jönnek a városba, mert nincs más választásuk, ugyanis csökken a természetes élőhelyük. Éjszaka táplálkoznak, így fontos számukra, hogy a nappalaikat nyugalomban tudják eltölteni. Kedvelik az odvas fákat: ha ezeket az erdőgazdálkodás során kivágják, a városokban kell menedéket keresniük. Másrészt a szúnyogirtás sem tesz jót nekik, mert nem szelektív vegyszerekkel végzik – hangsúlyozta a természetvédő.
Hotelekbe költöztetik a hajléktalan bőregereket
Vajda Zoltán elmondta: a nemzeti park 14 denevértornyot, úgynevezett denevérhotelt létesített már, mely több ezer jószág számára nyújt lakhelyet messze a városoktól. Azonban sajátos jellemzőjük, hogy amíg valahol jól érzik magukat, nem költöznek el.
Ha denevér téved a szobánkba, a szakértő szerint a legjobb megoldás, ha lekapcsoljuk a villanyt, elhúzzuk a függönyt, és kinyitjuk az ablakot. Magától ki fog repülni. Ha véletlenül mégsem menne ki, munkavédelmi kesztyűben érdemes megfognunk, mert haraphat.
– Nem kell aggódnunk: nem kapaszkodik a hajunkba, és nem szívja ki a vérünket. Vérszívó denevérek Európához legközelebb Dél-Amerikában találhatók – cáfolta a közhiedelmeket a természetvédő. Koós Kata