2020. február 28. - Nem jutnak bíróságig az ügyek
Elenyésző állatkínzási ügyben hoznak ítéletet Somogy bíróságain, s még gyakoribbnak mondható, hogy el sem jutnak a hasonló esetek a bírósági döntésig. Az állatvédők azt mondják: túlterheltté válnak, ha mindenki tőlük várja a megoldást.
Jogerősen még mindig nem zárult le annak a holland nőnek a büntetőügye, aki rossz körülmények között, összezsúfolva 102 tacskót tartott Barcson még tavalyelőtt. A nyomozó hatóságok próbára bocsátással megelégedtek volna, míg a Barcsi Járásbíróság első fokon felfüggesztett börtönt szabott ki az ügyben, amelynek 17 millió forintra rúg a bűnügyi költsége.
Tiltott állatviadal szervezésével még nem találkoztak a somogyi bíróságokon, kutatta fel a kedvünkért Vadócz Attila, a Kaposvári Törvényszék sajtószóvivője. A többi adatnak is utánanézett: míg 2017-ben kettő, 2018-ban szintén kettő, s 2019-ben három állatkínzási ügy érkezett be a bíróságokra, s az idén február 26-áig még egy. Tavaly Barcson, Kaposváron és Fonyódon kellett ítélkezni hasonló ügyekben.
– Az átlagos ítélet ilyen ügyben a felfüggesztett, letöltendő börtön akkor jön szóba, ha van más is a vádlott rovásán, büntetett előéletű vagy különlegesen durva és kegyetlen módon végzett egy állattal – mondta Vadócz Attila. – Alapesetben az állatkínzás vétségéért két évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. De inkább az mondható gyakorinak, hogy egy hurokkal gyilkoló somogyi orvvadász a lopásért és az állatkínzásért együtt kap letöltendő büntetést.
Gyakran feljelentésig sem jutnak el a hasonló ügyek, mondta Boncz Edit, a kaposvári Kutyatár Természet- és Állatvédő Egyesület elnöke. S ha igen, akkor sem zárulnak le mindig eredményesen. Előfordult, hogy egy autóból kitett kiskutya ügyében akadt szemtanú, sőt a rendszámot is felírták, mégsem találtak elég bizonyítékot a nyomozók. Ezek az esetek csüggesztően hatnak, mégis arra biztat mindenkit, hogy tegyen feljelentést, mert sokan erre sem hajlandóak.
– Sokan behunyják a szemüket, hiába szemtanúi, elszenvedői egy állatkínzásnak, még akkor is, ha a saját kutyájukat éri atrocitás – mondta Boncz Edit. – Fontos, hogy mindenki maga tegyen feljelentést, és ne csak az állatvédőktől várja a megoldást, mert gyakran alig marad kapacitásunk. Ha valakinek vannak ismeretei egy ügyről, ne féljen az eljárástól, és cselekedjen, ha normális erkölcsi értékrenddel rendelkező embereket akar látni maga körül.
Állatelhagyók a furcsa körben
Furcsa körforgásra hívta fel a figyelmet Boncz Edit. Volt olyan eset, amikor kitett kutyát találtak egy háznál, s mivel az állatelhagyás állatkínzásnak minősül, hívták a rendőrséget. Megtalálhatták volna a chippelt eb gazdáját. A rendőrök a gyepmestert értesítették, aki meg az állatvédőket, így a kutya náluk kötött ki, és a kör bezárult.
Jobban megbüntetnénk a kegyetlen gazdákat, keveselljük a szankciókat
Nagyobb szigort várna el a társadalom az állatkínzások kezelésében, hangsúlyozta lapunknak a Kutyatár elnöke, mert gyakran nem elégséges vagy eredménytelen a szankcionálás. Sajnos találkoztak olyan esettel, amikor éhen halt a megláncolt kutya az udvaron úgy, hogy a belső szerveit gyakorlatilag lebontotta az éhezés. Más ügyben szemtanúja is volt annak, hogy a gazda lapáttal verte agyon az ólhoz láncolt kutyát, majd ledobta a tetemet a domboldalról. Mégsem történt semmi ezekben az ügyekben. Legutóbb utánfutóról kitettek három kutyát Kaposújlak közelében, ott a rendőröket értesítették, akik feljelentést tettek, de az állatbarátok már szkeptikusok.