Budapest, 2022. szeptember 27.- Magyarország számára kiemelten fontos a vizes élőhelyek és a vízimadarak védelme, ezt évtizedek óta számos intézkedéssel igyekszünk biztosítani - mondta Semjén Zsolt kedden egy budapesti nemzetközi konferencián.
A miniszterelnök-helyettes az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről szóló megállapodás (AEWA) részes felei találkozójának megnyitóján beszélt. Hangsúlyozta: Magyarország 2003-ban csatlakozott az AEWA-hoz, ennek hatálya alá 253 vízimadár tartozik, köztük számos hazánkban is fészkelő vagy itt átvonuló faj.
Semjén Zsolt szólt arról, hogy a már a hazai természetvédelem első lépése szorosan kötődött a vízimadarak védelméhez. Kitért azokra az elmúlt évtizedekben tett intézkedésekre, amelyeket Magyarország a nagykócsag védelmében tett. A 20. század elejére a kipusztulás szélére jutott vándorló vízimadár állománya ezeknek köszönhetően megerősödött, a nagykócsag a magyar természetvédelem címermadarává vált - tette hozzá.
"A védelemben részesülő területek az országnak ma mintegy 22 százalékát teszik ki, ennek több mint kétharmada pedig kifejezetten a madarak, azon belül a vízimadarak védelmét is szolgálja. A magyar nemzeti parkok az elmúlt tíz évben korábban soha nem látott mértékű természetvédelmi beruházásokat valósítottak meg. Összesen több mint 300 ezer hektáron javítottuk az élőhelyek állapotát" - szögezte le Semjén Zsolt.
Kitért arra, hogy a vándorló vízimadarak számos veszélynek vannak kitéve vonulásuk alatt, ezért nemzetközi összefogás, az érintett útvonalakon jogi szabályozás szükséges védelmük érdekében, hiszen megfelelő nyugalmat, élő- és táplálkozóhelyeket kell biztosítani számukra.
Szólt a 2011-ben magyar kezdeményezésre öt ország (Ausztria, Horvátország, Magyarország, Szerbia, Szlovénia) részvételével létrehozott Mura-Dráva-Duna bioszféra rezervátumról, amely - mint mondta - világviszonylatban egyedülálló összefogás. "A bioszféra rezervátum teljes területe megközelíti az egymillió hektárt, ennek egyharmada Magyarországon található" - tette hozzá.
A miniszterelnök-helyettes arról is beszélt, hogy óriási kihívást jelent az illegális elejtések visszaszorítása, a túlhasznosítás mértéke.
"A globálisan veszélyeztetett vízi vadfajok drasztikus állománycsökkenésének legfőbb oka a vizes élőhelyek bolygatása, megváltoztatása, az ilyen területeken megvalósuló beruházások. Ilyenek a vonalas létesítmények, a légvezetékek és szélerőművek által okozott pusztulás, valamint a nem fenntartható vadászat" - mondta Semjén Zsolt. A fajmegőrzés szempontjából kulcsfontosságúnak nevezte, hogy kellően nagy kiterjedésű vízfelületeket és ezzel szomszédos táplálkozóterületeket magában foglaló kíméleti területek álljanak rendelkezésre.
Bár a koronavírus-járvány miatt a konferenciát a tervezetthez képest egy évvel később tartják, Semjén Zsolt örömtelinek nevezte, hogy Magyarország a természetvédelem szempontjából ilyen fontos egyezmény 8. találkozójának otthont adhat.
A megnyitón felszólalt Mohlago Flora Mokgohloa, a dél-afrikai erdészeti, halászati és környezetvédelmi minisztérium főigazgató-helyettese, aki a fehérarcú fütyülő kacsa és az afrikai pingvin populációjának védelmére tett intézkedésekről is beszélt.
Amy Fraenkel, a vándorló vadon élő álltfajok védelméről szóló egyezmény (CMS) főtitkára az 1995 óta létező, 121 országot tömörítő AEWA fontos szerepéről szólt.
Jacques Trouvilliez, az AEWA főtitkára pedig arról, hogy a civil társadalmaknak és a kormányoknak össze kell fogniuk az élőhelyek megmentéséért.
A konferenciára küldött videoüzenetében Inger Andersen, az ENSZ helyettes főtitkára, a világszervezet környezetvédelmi programjának ügyvezető igazgatója a klímaváltozás, a biodiverzitás-csökkenés és a környezetszennyezés káros hatásait nevezte a vándorló vízimadarakat fenyegető legégetőbb problémának.
A szervezőknek a konferencia első napján kiadott közleménye idézi Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkárt, aki szerint történelmi mérföldkő a budapesti konferencia. "Ez az első alkalom ugyanis, hogy hazánk kezdeményezésére Magyarországon ülnek össze a felek természetvédelmi egyezmény kapcsán" - hangsúlyozza az államtitkár, hozzátéve, hogy a konferenciára több mint 60 ország 200 szakemberét várják.
Az AEWA-találkozó az elmúlt évek legnagyobb, afrikai és eurázsiai vándorló vízimadarakkal foglalkozó nemzetközi konferenciája. Az eseményen 52 nemzeti delegáció vesz részt az AEWA aláírói országai, illetve az Európai Unió képviseletében. Számos, a megállapodáshoz jelenleg csatlakozó nem aláírói állam megfigyelő küldöttségei, civil szervezetek képviselői és az afrikai-eurázsiai vándorlási útvonal vízimadárszakértői is hivatalosak a találkozóra.
A négynapos tanácskozás lehetőséget biztosít a kormányok számára, hogy áttekintsék az ENSZ által támogatott egyezmény végrehajtása érdekében tett közös erőfeszítéseiket, valamint megállapodjanak olyan jövőbeni intézkedésekről, amelyek célja az AEWA-ban meghatározott 255 vízimadárfaj védelmi helyzetének további javítása.
A pénteken záruló budapesti találkozón a résztvevők három jelentést fognak megvizsgálni: megvitatják, hogy az AEWA miként járul hozzá az Aichi Biodiverzitás Célok megvalósításához, milyen lehetőségei vannak az AEWA-nak a 2020 utáni globális biodiverzitási keretrendszer támogatása terén, illetve hogy az AEWA miként szolgálhatja a fenntartható fejlődési célok teljesítését.
A találkozón bemutatják az AEWA legújabb védelmi státuszjelentését is, amely szerint az AEWA vízimadár-populációinak mintegy 43 százaléka esetében hosszú távú hanyatlás figyelhető meg, 33 AEWA-fajt pedig a kihalás veszélye fenyegeti globálisan.
A találkozó utolsó napján átadják az AEWA Vízimadár-védelmi díjait.