2024. október 27. - Hazánk egyik legismertebb és legelterjedtebb vadfaja volt a vaddisznó, egészen az afrikai sertéspestis megjelenéséig.
Rendkívüli alkalmazkodóképessége tette lehetővé országos jelenlétét, a vírus azonban teljesen átírta az addigi gyakorlatot, és a betegség megfékezése érdekében, diagnosztikai céllal jócskán le kellett apasztani a vaddisznó-populációt.
Hazánk egyik legismertebb és legelterjedtebb vadfaja volt a vaddisznó, egészen az afrikai sertéspestis megjelenéséig.
Rendkívüli alkalmazkodóképessége tette lehetővé országos jelenlétét, a vírus azonban teljesen átírta az addigi gyakorlatot, és a betegség megfékezése érdekében, diagnosztikai céllal jócskán le kellett apasztani a vaddisznó-populációt.
A vaddisznó elterjedési területe rendkívül nagy. Hazánkban az európai vaddisznó (Sus scrofa scrofa) alfaja él az erdőségeinkben és az alföldi, nádasokkal, mezőgazdasági táblákkal szabdalt területeken. Egyre gyakrabban merészkednek be a településekre, a legtöbbször a közvetlen erdők melletti lakatlan, elhanyagolt, kerítéssel nem, vagy csak részben határolt telkeket keresik fel, ahol nemcsak nyugodt búvóhelyet találnak, hanem sokszor ember által felhalmozott szemetet, zöldhulladékot is. A nyílt területeket azonban minden esetben kerülik.
Élettér, mozgáskörzet
Különböző együttélési formák figyelhetők meg a vaddisznóknál. A leggyakoribbak a kondák, melyeknek legtöbbször az egyenes leszármazásból eredő, illetve testvéri kapcsolatban álló kocák, süldők és malacok a tagjai. De vannak süldőkből (általában testvérekből) álló csoportosulások is, a kanok pedig magányosan járnak, esetleg néhányan összeállnak, és búgás, azaz a szaporodási időszak idején keresik fel a kondákat. Amint a létszám felduzzad, a kondából egy-egy koca, esetleg kocacsoport (süldők) elhagyja a területet, és máshol új kondát alapítanak. A malacok körülbelül egyéves korukig maradnak a kocával, de egy részük sosem távolodik el.
Az év nagy részében erős a kapcsolat az egy kondában élő kocák között. A vemhességük vége felé, majd az elléskor azonban különválnak egymástól, ilyenkor a konda szerkezete rendkívül ingatag.
A szoptatás alatt aztán ismét megerősödik a kocák és testvéreik, illetve az előző évi süldőik közötti kapcsolat, rajtuk múlik ugyanis a malacok túlélése.
Táplálkozását tekintve a vaddisznó mindenevő, növényi (gyümölcsök, takarmánynövények) és állati (pajorok, csigák, földigiliszták) táplálékot egyaránt fogyaszt. Sőt, sok esetben megeszik az elhullott tetemeket, illetve többször megfigyeltek már náluk zsákmányolást is, például őzgida elejtését.
Az életteret kisebb területekre, territóriumokra osztják fel. Annak nagysága a környezettől, a benne élő vaddisznók létszámától és a zavartalanságtól függ. A sűrűség életszükséglete a vaddisznónak, egész váltóhálózatot (közlekedő sáv, folyosó, ahol a vad kilép a takarásból, sűrűből szerk.) alakít ki magának, mert azon a helyen biztonságban érezheti magát. Itt a konda összetartása is lazább lesz, és a vaddisznók egyenként is felkereshetik a terület különböző részeit. Nagyon erősen ragaszkodnak a régi váltók használatához; kiválasztásuknál lehetőség szerint elkerülik azokat, amelyek szabad, nyílt területen vezetnek keresztül.
A felnőtt egyedek a biztonságos, táplálékban gazdag helyeket keresik, hogy felneveljék a malacaikat.
A kanoknak általában nagyobb az otthonterületük, de az ő esetükben is meghatározó a táplálékforrás minősége és mennyisége. A mozgáskörzet mérete néhány 10 hektártól akár 2000 hektárig is kiterjedhet. Az erősen vadászott részeken elhagyják az otthonterületüket, hogy biztonságosabb helyet keressenek maguknak. A vaddisznóhajtásokat követően vagy megnő a kondák mozgáskörzete, vagy éppen ellenkezőleg, kisebb, de biztonságosabb lesz az otthonterületük.
Megjelent a vírus
Hazánkban egyéni lesvadászaton, cserkelve ejthető el a vaddisznó, de téli társasvadászatokon, valamint vadkárelhárítás során is lőhető. A vaddisznó trófeái közül a legismertebb a kanok agyara.
Az afrikai sertéspestis (ASP) megjelenése teljesen megváltoztatta a hazai vaddisznó-gazdálkodást, vadászatot. Az ASP nagy ragályozó képességű vírus okozta betegség, amely iránt Európában a házisertés és az európai vaddisznó fogékony.
Ez a DNS-vírus a külső környezeti hatásokkal szemben rendkívül ellenálló. Az állat megfertőződésétől a betegségre gyanút keltő tünetek megjelenéséig terjedő lappangási idő 3-15 nap között változhat. Túl heveny esetben az állattartó csupán azt észleli, hogy sertései rövid ideig bágyadtak és étvágytalanok, majd váratlanul elpusztulnak. A hatóságok szerint a vadászterületen nagyobb számban elhullva talált (különböző korcsoportba tartozó) vaddisznók felkeltik a túl heveny ASP gyanúját.
Folyamatos monitorozás
Magyarországon 2018. április 21-én mutatták ki először az ASP vírusát egy Gyöngyös határában elhullott vaddisznó teteméből, majd nem egészen egy hónapon belül a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Tiszakerecseny községhatárban is találtak egy hasonló tetemet. Az 1/2018. számú országos főállatorvosi utasításban foglaltaknak megfelelően kijelölték az ASP-vel fertőzött területeket és azok ellenőrzési zónáit. Megkülönböztettek alacsony, közepes és magas kockázatú, valamint fertőzött és szigorúan korlátozott területeket.
A biztonsági intézkedések ellenére az ASP további fertőzéseket okozott a keleti országrészben, főleg a romániai és ukrajnai határszéleken volt tömeges elhullás. 2019. szeptember 30-án egy dunántúli vadaskertben is nagyszámú vaddisznópusztulást tapasztaltak, és a vizsgálatok során kiderült, hogy annak is az ASP vírusa volt az oka. Ezzel a fertőzés átkerült a Dunántúlra is.
A vírus terjedésének lassítása, megállítása érdekében az országos főállatorvos a vadászatra jogosultak részére, a 2019/2020. vadászati év terítékadatait bázisul tekintve, 150 százalékos diagnosztikai célú lelövési kötelezettséget írt elő, folyamatos monitorozás mellett.
A vadászatra jogosultaknak emellett ötéves akciótervet is kellett készíteniük, mely alapján országosan 2025. február 28-ig a 0,5 egyed/100 hektár elvárt sűrűségre csökken a vaddisznó természetes populációja. A cél elérése, az állományapasztás hatékonyságának növelése érdekében engedélyezték az éjjellátó célzóeszközök és a hangtompító használatát a hivatásos vadászok körén túl a sportvadászok részére is.
Az afrikai sertéspestis leküzdésére, továbbá a betegség megelőzésére és korai felismerésére vonatkozó intézkedéseket az országos főállatorvos 2/2021-es számú határozata tartalmazza. Ezzel kapcsolatosan valamennyi információ elérhető a Nébih (www.nebih.gov.hu) weboldalán. Szintén ott megtalálható, mekkora kártalanítási összeg illeti meg a végrehajtásban résztvevő vadászatra jogosultakat.
Sokáig fertőzőképes
Az ASP vírusától beteg sertések valamennyi váladékukkal ürítik a kórokozót, ezáltal közvetlenül megfertőzik a velük érintkező társaikat. A sertéstartók, az állatgondozók, az állatfelvásárlók és a fertőzött állatok tartási helyén megforduló más személyek a váladékkal szennyeződött lábbelivel, ruházattal, használati eszközökkel szintén tovább terjeszthetik a betegség kórokozóját. A fertőzött istállók, ólak és karámok padozatán, az alomszalmán napfénytől védett helyen heteken át fennmarad a vírus. A sertéshúsban és az abból készült nyers vagy félkész termékekben pedig több hétig, a fagyasztott húsokban évekig fertőzőképes marad, csak erős fertőtlenítőszerekkel pusztítható el. Az ASP megállapítása és a hasonló tünetekben megnyilvánuló klasszikus sertéspestistől (KSP) való elkülönítése csak kiegészítő laboratóriumi vizsgálatokkal lehetséges.
Kovács Virág és Vezsenyi Imre
Budapesti Erdőgazdaság Zrt.