Ha FeHoVa, akkor itt a tavasz: a fegyveresek, a horgászok és a vadászok éves kereskedelmi seregszemléjéhez igazíthatjuk az évszakfordulót.
Ez pedig, irigylésre méltó dolog. Sárgulok is az irigységtől. Azt tudtam, hogy a vadászok több, mint tízszer annyian vannak, mint az erdészek (még akkor is, ha kivonjuk a teljes vadász-populációból az erdész-vadászok almintáját), de az meglepett, hogy egy millió pecás országa is vagyunk. Kritikus tömeg.
Arról nem is beszélve, hogy hány (féle) szaklapot, hány példányban lehet rátukmálni egy ekkora népességre.
Ha már a sajtónál tartunk, megtudhattuk, hogy a FeHoVa kiemelt média partnere a Fishing&Hunting TV csatorna volt. A két éve indult új magyar szakmai médium egyébként nyitott az erdész témákra is, amint azt Tóth Gergő főszerkesztőtől megtudtam. Ez ügyben több alkalommal is megkeresték az erdészeti társaságokat, de a Nyírerdő Zrt kivételével nem méltatták őket figyelemre. Kár. De talán kialakíthatunk a csatornával valamilyen együttműködést. Ők „vevők” az erdésztémákra.
Folyatva a sajtóügyeket, számos vadászlap és –kiadó büszkélkedett standján kiadványaival. Jó volna egy sajtóstand mondjuk az innoLignumon is, Sopronban. Vágyképlet.
Egy évtizede járom a kiállítást, de idén azért is voltam kíváncsi a „felhozatalra”, mert köztudottan, válság lévén, mindenki igyekszik összébb húzni a nadrágszíját.
Amit a kiállítók oldaláról láttam, ellentmondani látszott a válsághangulatnak. Egymásba értek a „rongyosboltok”, a mindenféle divatvadászruhát kínáló üzletek, a késesek, a fegyveresek, a kukkeresek, az utaztatók, végül, de nem utolsó sorban az erdészeti társaságok.
Ez utóbbiak standjain ismerős arcokat is megpillantottam, a Bakonyerdő Zrt-nél például Istvánffy Alexandrát, aki nem csak vadászatszervező, hanem cégének hatékony PR-osa is. Épp’ egyéves ausztriai tanulmányútról tért vissza a közelmúltban. Tapasztalatait reméljük, megosztja majd velünk a Közönségkapcsolatok szakosztályban.
A Vértesi Erdő Zrt fiatal vadászati szakembere, Fáczányi Zsombor is „félállásban” felel a társaság közönségkapcsolataiért. Úgy tűnik, a vadászok fogékonyabbak erre a feladatra.
A NEFAG ZRT standján is találkoztam egy szakosztály-tagtársunkkal, az ismert vadászfilmes hölggyel, dr. Ignácz Magdolnával. Adott volt a kellemes társaság Tóth Zsolt főmérnöknek.
A kiállítás mottójául választott Fekete István idézet a vadászat lényegéről – "Ősi örökség ez, amit egyik ember örököl, a másik nem. Ősi harc ez, kutatási vágy, megfigyelés, tudásszomj, kalandkeresés, gyűjtési szenvedély, erdők, mezők, nádasok szeretete." – nem tükröződött a felhozatalban. Lehet, nem olvasták Fekete Istvánt (Széchenyi Zsigmondot stb.).
A kalandkeresés megvolt, no meg a gyűjtési szenvedély. Ez utóbbi a prospektusokra értendő. Kalandvágyból sincs hiány, mert a namíbiai utak kelendőek. Egyik barátom is éppen ott portyázik, ha megjön, kifaggatom. Van egy másik Afrika-vadász barátom is, ő történetesen erdész, de nem ebből a szakmából származtak a forrásai az afrikai útjainak fedezésére.
De ő sem szórta a pénzt, hanem mindig megkérdezte a négertől, hogy az a gazella hány dollárba kerül? A fekete mondott egy árat, s ha belefért, célzott és lőtt. A lépcsőháza tele van trófeával. Impala és társai. Nem a Chevrolet.
Magam egyszer voltam Dél-Afrikában, de választanunk kellett, safari vagy Sun City. Sorsoltunk, a feleségem nyert. Nem lőhettem Canonommal az afrikai nagyvadak közül egyet sem.
Ami lőfegyverben látható volt a vásárvárosban, azzal az arzenállal egy ezredet föl lehetett volna fegyverezni. Az külön feladvány, hogy miként őriztették azt a sok puskát. Mert abba a néhány kiállított biztonsági szekrénybe nem fért bele valamennyi. Erre mit írhat elő a vonatkozó jogszabály? De ez legyen az ő gondjuk. A rendezőké.
Apropó rendezők. Kik is a rendezők? A Hungexpon, mint „házigazdán” kívül a FeHoVa együttműködő partnerei az FVM, az Országos Magyar Vadászkamara, az Országos Vadászati Védegylet. A kiállításszervező cégnek természetesen az az érdeke, hogy tücsök és bogár fizessen helypénzt, így aztán meglehetősen „eklektikusra” sikeredett a felhozatal. Nem tudom járt-e a nyájas olvasó amolyan igazi keleti bazárban? Amolyan déjá vu érzésem volt időnként.
Ebbe nyilván nincs beleszólása sem a minisztériumnak, sem a vadászati egyleteknek.
A siker ennek ellenére, vagy tán éppen ezért garantált. Legalábbis a rendező szerint: „A vadászati kiállítás az európai élmezőnybe tartozik. Rangját mutatja az a nagy arányú külföldi érdeklődés, amely évről-évre tapasztalható a látogatók és kiállítók körében. Ezúttal tíz országból érkeztek kiállítók, s a megnyitó ünnepségen európai szaktekintély Dieter Schramm a CIC Nemzetközi Vadvédelmi Tanács elnöke mondott beszédet. A magyar trófeák tavalyi sikeres debütálása után most EURÓPAI VILÁGREKORD TRÓFEA BEMUTATÓ zajlott, melynek fővédnöke Habsburg Lotharingiai Mihály Főherceg volt.”
A torgyáni időkben Szabadi Béla államtitkár, később Benedek Fülöp államtitkár nyitotta meg a FeHoVa-t. Újabban Sirman Ferenc szakállamtitkár. Nem irigylem Sirman Ferenc urat…
Ami a külföldiek jelenlétét illeti, tény, hogy a saját szememmel láttam egy cseh ruhaboltost, sőt be is vásároltam nála, egy 2000 forintos zöld nadrágtartó erejéig. Jó vétel volt.
Az is tény, hogy saját fülemmel hallottam számos, külföldi nyelven beszélő látogató társalgását.
A kelet-európai vadásznagyhatalmi státuszunkat lehet, hogy sikerült megőriznünk. Úgy legyen! Z.Z.