2011. június 5. - Addig jár a korsó a kútra, amíg… tartja a mondás. Úgy látszik, az Audi Magyarország nem hagyta, hogy kukoricázzanak vele. Utánajárt a túl a tiszai áskálódó ügyeinek.
Sem a debreceni önkormányzatnak, sem az erdészeknek nem volt érkezésük egy kicsit megpiszkálni ennek a nagymellényű kis embernek a viselt dolgait.
Pedig a dolgok megviselték a debrecenieket és a miskolciakat is. Magam, ez utóbbi erdészeti társaság sajóládi erdeinek ügyébe igyekeztem belelátni.
Ügy tulajdonképpen nem is volt, ha csak azt nem tekintjük ügynek, hogy a társaság évtizedek óta folytatta kilátástalannak látszó küzdelmét az illegális fakitermelőkkel, magyarul a cigány fatolvajokkal. A helyzetet fokozta az a vízgazdálkodási anomália, amely a vízkivételi mű üzembe helyezése után következett be, s ez pedig a talajvízszint alászállását „eredményezte”.
No, ez szinte meg is pecsételte az egykor gyönyörűen zöldellő szil-kőris ligeterdő sorsát. Csúcsszáradás, egészségügyi vágás. Ahogy az meg van írva a nagy könyvekben.
De az is meg van írva a (törvény)könyvekben, hogy gondoskodni kell az erdő felújításáról. Erre is odafigyelt az erdőfelügyelőség, s meg is történt a levágott területek felújítása.
Nem szaporítom a szót, a terület meglehetősen vegyes képet mutatott ott jártamkor, ahogy az ilyen esetekben lenni szokott. De minden négyzetméteren volt erdő, még ha különböző korú is.
Erre jött a túl a tiszai kis ember följelentése és sajtóhadjárata, hogy az erdészet kiirtotta az erdőt. Még televíziós dokumentumfilm is született a történetből. Mely opusz, a tárgyilagosságnak még a látszatát is kerülte. Szó szót, cikk cikket követett, s már-már azt hihettük, nyugvópontra, megértésre jutott az ügy, amikor újabb fordulatot vettek az események.
A minisztériumig hullámzott ügy tajtékai tovább spricceltek, s meg sem álltak a brüsszeli irodákig. A túl a tiszai kis ember kiküldetési rendelvényt állított ki, s beállított az Európai Bizottság illetékes ügyintézőjéhez. Állítólag még az asztalt is verte vélt igaza érdekében. Az uniós bürokrácia, ha lassan is, de fölvette a fordulatszámot, és igazat adott a panaszosnak. Mert azt még nem mondtam, hogy a józan ésszel ellentétben, az ominózus sajóládi területet a Fő utcai íróasztalok mellől Natura 2000 területté léptették elő. No ez lett a túl a tiszai sötét zöldek fő ütőkártyája. A számításuk bevált. A Bizottság dörgedelmes határozatot hozott a rend helyreállítására. A hazaárulkodással fölérő tett elérte célját. Európa és a világ előtt meghurcolták hazánkat.
A közelmúltban az Audi gyár kapott engedélyt a Natura 2000 területen megvalósítandó, országos jelentőségű beruházása megvalósítására. A döntés megszületéséhez le kellett tenniük a nagyesküt az arra járó kisállatvilág áttelepítésére, nem is beszélve az erdészeti kötelezettség-vállalásokról. És ekkor jött túl a tiszai kis ember egyesületének vétója. Ezen mi már meg sem lepődtünk, de úgy látszik az autógyáriak nagyobb játékosok, nem engedhetik meg maguknak a több hónapos csúszást.
Cui prodest? Kinek állhatott érdekében a kötözködés? A hírek szerint csak a túl a tiszai kis embernek, aki hasznot akart húzni az ügyből.
Úgy tűnik, ezúttal megállították a sötétzöld Arturo Uit. Z.Z.