2014. január 5. - Az Erdészeti Lapok 2013. decemberi számában Lomniczi Gergely, az OEE főtitkára visszatér az Országos Erdő Tanácsra.
Ismeretes, hogy az 1378/2013. sz. kormányhatározat júniusban létrehozta a megújult Országos Erdő Tanácsot. (Azt csak zárójelben jegyzem meg, hogy az Erdő Tanácsot az Erdőtörvény rendelte létrehozni, mégpedig a 1996. évi LIV. törvény, amelynek megfelelő passzusa így szól: Az Országos Erdészeti Tanács
99.§ (1) A miniszter a feladat- és hatáskörébe tartozó erdészetet érintő kérdésekben véleményező, javaslattevő tevékenységet ellátó Országos Erdészeti Tanácsot hozhat létre.
(2) Az Országos Erdészeti Tanács tevékenységével elősegíti az erdőgazdálkodói érdekeltség és az erdőhöz fűződő közérdek közötti összhang megteremtését.
(3) Az Országos Erdészeti Tanács a miniszter felkérése alapján véleményt nyilvánít
a) az erdészetet érintő jogszabálytervezetekről;
b) az erdészeti gazdasági, szabályozási, valamint hosszú távra szóló fejlesztési irányelveiről;
c) az erdők vagyonkezelésével összefüggő egyes kérdésekről;
d) a miniszter által meghatározott erdészeti témakörökben.
100.§ Az Országos Erdészeti Tanács tagjait az illetékes kormányzati, az erdőtulajdonosok, erdőgazdálkodók érdekképviseleti és más szakmai szerveinek, valamint a tudomány képviselőiből a miniszter kéri fel, és gondoskodik az Országos Erdészeti Tanács működtetéséi feltételeiről.)
A fogalmazás akkor pontos, ha hozzáteszem, a törvény feltételes módban fogalmaz: hozhat létre.
Ezt a megengedő fogalmazást ki is használták hosszú éveken át, hisz a miniszterek – annyi bajnak is annyi baja van (Copy right: Bizottság egy.) - nem akartak még egy grémiumot gründolni, mondván van elég bizottság, amelynek ülésein részt kell venniük, amelynek meg kell felelniük.
Így aztán az Országos Erdészeti Tanácsot, mint lehetőséget a feledés homálya burkolta hosszú éveken át. Az érdekvédelmi szervezetek, a szakszervezetek, nem ambicionálták, nem hiányolták, így aztán maradt minden a régiben, ami nincs, az nem teremt újabb feladatokat.
Mígnem a 2009. évi új erdőtörvény ambiciózus előkészítői újra elővették az erdő tanács ügyét, s a törvényalkotók akkor már kötelező erejűvé tették annak létrehívását.
A 2009. évi XXXVII. törvény ZÁRÓ RENDELKEZÉSEinek Felhatalmazásai között ez olvasható: 112. § (1) Felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben (dolgozza ki) 4. az Országos Erdő Tanács működésének részletes szabályait.
Az erdő tanács létrejöttét széles sajtónyilvánosság előzte meg, elsősorban a civil szervezetek üdvözölték a hírt, mondván, végre a civilek is beleszólhatnak az erdő, az erdészet ügyeibe. A zöldek már 2005-ben nagy aktivitással kapcsolódtak be a törvénymódosítás előkészítésébe. (Akkor ugyanis még csak törvénymódosításról volt szó.) A javaslataik között szerepelt az Országos Erdő (Erdészeti) Tanács létrehozása is, mondván: meg kell teremteni a társadalmi részvétel intézményes kereteit. A Kerekerdő Alapítvány kezdeményezésére érdekegyeztető fórumot hoztak létre. Ezt annak idején úgy harangozta be a ForestPress, hogy tárgyalóasztalhoz ültek a zöldek és az erdészek. Mindehhez a sajtó széles nyilvánosságot biztosított, elsősorban a zöldoldal aktivitásának köszönhetően.
2008. december 4-én, az OEE és az MGSZH évzáró sajtótalálkozóján Kiss János, az FVM Természeti Erőforrások Főosztály vezetője előadást tartott az erdőtörvény tervezet legfontosabb változásairól. Többek között elmondta, hogy létrejön az Országos Erdő Tanács, mely szervezet az erdőgazdálkodásért felelős miniszter munkáját segíti. Részt vesznek benne a kormányzati, érdekképviseleti, tudományos és civil szervezetek illetve intézmények. Ez biztosítja a társadalmi elvárások és a gyakorlati megvalósíthatóság összhangját az ágazat körültekintő vezetése érdekében.
Végül 2009. április 27-én a Parlament pontot tett a hosszan húzódó új erdőtörvény-vita végére.
A dolog akkoriban sem ment, mint a karikacsapás, de azért nem volt hírzárlat, sőt, számos alkalommal írt a témáról a ForestPress. Első alkalommal, amikor az Országos Erdő Tanács alakuló ülését Gráf József, földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 2010. január 26-ára összehívta. Az akkori Erdő Tanács tagjait végignézve – Bajánházy László (Pénzügyminisztérium), Bojtos Ferenc (Csemete Egyesület), Borovics Attila (ERTI), Duska József (Bükki NPI), Frenyó Gábor (Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület), Gálhidi László (WWF Magyarország), Gyöngyössy Péter (Kerekerdő Alapítvány), Horváth Ferenc (FAGOSZ)
Lapos Tamás (FVM), Luzsi József (MEGOSZ), Náhlik András (NymE EMK), Pethő József (OEE), Standovár Tibor (ELTE TTK), Varga Béla (Pro Silva Hungária), Varga Szabolcs (NymE EMK), Wisnovszky Károly (MGSZH) – kilenc erdészérdekeltségű tag található a grémiumban. Mindenesetre a civil (zöld) oldalnak jól sikerült az érdekeit érvényesítenie.
Úgy hírlett, hogy a tanács napirendjére veszi többek között az elnök megválasztását, az ügyrend jóváhagyását, az új erdőtörvényről és a 2010. évi agrártámogatásokról való tájékoztatást, a Nemzeti Erdőprogram végrehajtását, az Erdők Hete 2010 programját, valamint az erdészeti kommunikációt.
Sajna, ez utóbbi témára nem jutott idő, s ha emlékeim nem csalnak, erre később sem került sor.
Az első hírek még arról szóltak, hogy Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter nyitja meg az Országos Erdő Tanács alakuló ülését az FVM székházban.
A miniszter távollétében Gőgös Zoltán államtitkár nyitotta meg az ülést, amelyen a 16 tagból 14-en voltak jelen – tudta meg akkor a ForestPress.
A tanácskozáson, amelyen részt vett Sirman Ferenc szakállamtitkár is, Nagy Dániel, a Természeti Erdőforrások Főosztály vezetője látta el az ideiglenes elnöki feladatokat.
Az alakuló ülés napirendjén szerepelt az elnök megválasztása is.
A megjelentek első körben titkosan szavaztak a 16 kinevezett közül elnökjelöltekre. Ennek eredménye a következők szerint alakult: Náhlik András, Borovics Attila és Pethő József.
Pethő József, az Országos Erdészeti Egyesület akkori elnöke azonban megköszönve a bizalmat, bejelentette, levelet írt a miniszternek, amelyben tájékoztatta, hogy mivel áprilisban az egyesületi elnöki megbízatása lejár, az OET tagságáról is le kíván köszönni, és azt átadja az OEE újonnan megválasztott elnökének, tehát a jelöltségtől visszalépett.
A választás második fordulójában Náhlik András, a NymE Erdőmérnöki Kar dékánja kapta a legtöbb szavazatot, így – távollétében – őt választották az Országos Erdő Tanács elnökévé.
Az Országos Erdő Tanács 2011. október 24-én tartotta 5. ülését, amely tudomásom szerint az utolsó volt. Ezen többek között Varga Szabolcs számolt be az erdészeti továbbképzések Nyugat-magyarországi Egyetem által tervezett koncepciójáról, az erdő és vadgazdálkodás összehangolásával kapcsolatos vitaindító anyagot prof. dr. Náhlik András tárta a tagok elé, Lapos Tamás pedig beszámolt a Nemzeti Erdőprogram 2010. évi végrehajtásáról, végül a Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztályának beszámolója hangzott el, amelynek témája a Nemzeti Vidékstratégia erdészeti vonatkozásai voltak. Az előadást a főosztály képviseletében meghívott előadóként Kontur Tamás tartotta.
A következő hír pedig már azt tudósítja, hogy „az elmúlt napokban kihirdetett törvényekkel, több erdészetet érintő törvényi szabály is változott, így módosult és kiegészült az erdőtörvény is. A módosítás 2013. június 28-án lépett érvénybe.”
A módosítás következtében megszűnik a törvényi szintű szabályozás keretei között működő Országos Erdő Tanács. (A módosítási javaslat indoklása szerint a kormány tagjainak tanácsadó szerveit alacsonyabb szintű szabályozásban indokolt rögzíteni egységes szemléletben és szerkezetben.)
2013. június 27-én, pedig azt olvashattuk az MTI hírében, hogy az erdő védelmét és a fenntartható erdőgazdálkodást érintő kérdések megtárgyalásához, az erdőgazdálkodás széles körű társadalmi és tudományos, szakmai megalapozása, valamint az erdőhöz fűződő érdekek közti összhang megteremtése érdekében – legfeljebb 16 tagú – véleményező, javaslattevő tevékenységet ellátó Országos Erdő Tanácsot hoz létre a kormány.
Így jutottunk el 2013. november 6-ához, amikor is megalakult az új erdő tanács. Erről az oee.hu adott hírt: Zambó Pétert, az Országos Erdészeti Egyesület elnökét választotta új elnökének az Országos Erdő Tanács. Az új elnök mandátuma a 2013. november 6-i választástól számítva három évre szól.
A hírek azóta nem szólnak újabb eseményről, nem jelent meg hivatalos közlemény, nem tudjuk kik a tanács tagjai. Csak azt tudjuk, hogy a miniszter tizenhat szervezet képviselőit kérte fel a tanács munkájában való részvételre: az E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesületet, az Eötvös Loránd Tudományegyetemet, az Erdészeti Tudományos Intézetet, a FAGOSZ-t, a Kerekerdő Alapítványt, a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségét, a Magyar Madártani Egyesületet, a Magyar Tudományos Akadémiát, a NÉBIH Erdészeti Igazgatóságát, a Nemzetgazdasági Minisztériumot, a Nyugat-magyarországi Egyetemet, az Országos Erdészeti Egyesületet, a Pro Silva Hungária Egyesületet, a Vidékfejlesztési Minisztérium erdészeti igazgatási részlegét, a Vidékfejlesztési Minisztérium természetvédelmi igazgatási részlegét, valamint a WWF Magyarországot.
A tanács ülései nem nyilvánosak. Kár! Ennek ellenkezőjéről maga a testület dönthet. Kár, azért, mert így még kevesebb információ kerül „közhasználatba” a szakma és az érdeklődők számára. A „titkolózás” azért is érdekes, mert például a parlamenti bizottságok ülései nyilvánosak, hacsak ennek ellenkezőjéről nem döntenek…
Mintha valakik fordítva ültek volna fel a lóra.
De legyünk optimisták, szavazzunk bizalmat, és várjuk kíváncsian a tanács munkájáról szóló híreket! Z.Z.