Mit mutat a barométer? (ForestPress)

2016. január 12. - De főleg, mit nem mutat a Special Eurobarometer 440

Amint arról korábban beszámoltunk az Európai Unió 28 tagállamában 2015. október 17 és 26 között a különböző társadalmi és demográfiai kategóriákból származó 27.822 uniós polgár körében folytattak közvélemény-kutatást.
A kutatás címe: Az európaiak, a mezőgazdaság és a KAP (Közösségi Agrárpolitika). Ebből arra lehetne következtetni, hogy az európai emberek véleményét alaposan körüljárták, megismerték és az általánosítható summázatát számunkra közreadják.
Egykori közvélemény-kutatóként veszem a bátorságot, hogy némi kritikai éllel fogalmazzam meg véleményemet a felmérésről.

Vizsgálták többek között a mezőgazdaság és a vidéki területek vélt fontosságát és a gazdák felelősségét a társadalmunkban. Elemezték az EU szempontjából a mezőgazdasági és vidékfejlesztési politika fő célkitűzéseit. Vizsgálták a KAP tudatosságát, működési jellemzőit, a prioritások fontosságát, és azt, hogy vajon a KAP kizárólag a gazdák javát szolgálja-e?
Elemezték a mezőgazdasági termelők részére folyósított pénzügyi támogatást, szóba kerültek a KAP-részesedés indokai a teljes uniós költségvetésből, ezzel összefüggésben a gazdák jövőbeni pénzügyi támogatása, kérdezték a véleményeket a "kölcsönös megfeleltetés" mechanizmusáról, és arról, hogy a kifizetésekből a gazdák környezetbarát megoldásokat választanak-e.
De megkérdezték, hogy mennyire tekintik fontosnak a fiatalok beilleszkedését a mezőgazdasági ágazatban.

Nézzük a saját házunk táját, az erdészetet!
Őszintén szólva, már annak is örülök, hogy a nagy agrármasszából kihasítva, külön kérdéseket tettek föl az erdőgazdálkodással kapcsolatban.
No persze nem a mi két szép szemünkért, hanem azon északi országokért, no meg Németországért, ahol az erdőgazdálkodás komoly gazdasági-társadalmi tényezőnek számít.
Az alapkérdés így hangzott: Mit gondol, mi a legfontosabb az erdők által nyújtott szolgáltatások és javak közül? (A választható alternatívákat lásd alább!)
A válaszadók kétharmada (66 százalék) a „szén-dioxid elnyelése, hozzájárulás a klímaváltozás és annak káros hatásai elleni küzdelemhez” válaszlehetőséget jelölte meg. A sorrendben következő (a válaszolók 63 százaléka) pedig „az állatok természetes élőhelyének biztosítása, a különböző állat- és a növényfajok megőrzése, a természet védelme” válaszlehetőség.
Egy-egy környezet- illetve természetvédelmi „beütésű” válasz.

A sorrendben harmadik (a válaszolók 40 százaléka) pedig – véleményem szerint – elsősorban a sajtóból szerzett információkra alapozott vélekedés: „Az emberek védelme a természeti katasztrófáktól, mint az áradások és lavinák”.
A fentiektől leszakadva következnek ez igazán erdészeti, gyakorlati, mondhatni kézzel fogható javadalmak:
„Gondoskodás a megújuló energiaforrásról, a fa energiaforrásként való használata” (a válaszolók 24 százaléka) illetve „Faanyag biztosítása bútorok, papír vagy építőanyag előállításához” (a válaszolók 22 százaléka).
Az „egészség és a szabadidős tevékenységek biztosítása” válaszlehetőség várakozásommal ellentétben szerényen az utolsó előtti helyre szorult (a válaszolók 20 százaléka).
De a legnagyobb meglepetést számomra a „munkahelyek biztosítása és hozzájárulás a vidékfejlesztéshez” alternatíva utolsó helye (a válaszolók 15 százaléka) okozta.

Ez indított arra, hogy továbbgondoljam, mit is mutat a barométer.
Ugyebár a közvélemény-kutatásokat általában döntéselőkésztéshez, a politikai hangulat fölméréséhez stb. szokták alkalmazni. Nyilván ebben az esetben is erről – az elsőről – van szó.
Egy valamire való közvélemény-kutatás eredményei az ún. kereszttáblák elemzése alapján értelmezhetők. Ami azt jelenti, hogy egy-egy kérdésre/alternatívára adott válaszok megoszlása mit mutat a kemény szociológiai adatok függvényében (nem, életkor, iskolai végzettség, foglalkozás, lakóhely).
A közvélemény-kutatást tervezők böcsületére legyen mondva, e kemény adatok szerint elvégezték az elemzést. Sőt azt is megkérdezték, hogy milyen (erős) a politika iránti érdeklődése, hallott-e az EU-támogatásokról, s végül csattant az ostor, mit gondol arról, hogy növeljék, csökkentsék vagy változatlanul hagyják a gazdáknak adott támogatásokat.
Az így kapott kereszttáblákat is közli a kutatási beszámoló, kivéve az erdészettel kapcsolatos kérdést.
Ott csak az országok szerinti bontást mutatják meg.
Pedig nagyon érdekes lett volna, ha az alábbi válaszlehetőségekhez kapcsolni lehetne a kemény változókat is.

Lássuk mit mutatnak az összesített magyarországi adatok!

A trend illeszkedik az EU-átlaghoz. A környezetvédelmi-klímaváltozási alternatívát a hazai válaszadók 3 százalékponttal magasabbra értékelték az EU-átlagnál (66 százalék).
A természetvédelmi válaszlehetőséget ugyanannyira taksálták.
A katasztrófa-elhárítás alternatíváját ellenben 4 százalékponttal alacsonyabbra tették honfitársaink. E kérdésben a leginkább „szorongók” a görögök 71 illetve a romániaiak 61 százalékponttal.
Az energiakérdésben megegyezünk az EU-átlaggal (24), míg faanyagként fontosabbnak tartjuk az erdőt, mint az EU (22). Ebben a nagyon lényeges kérdésben a finnek viszik a prímet (45 százalék), s a legkisebb jelentőséget a spanyolok tulajdonítanak (17 százalék).
Az egészség/szabadidő témakörét mi előbbre soroltuk EU-s társainknál (20 százalék). Ezt legelőre a dánok (41 százalék), a legvégére az olaszok tették (10 százalék).
A munkahely kérdése nálunk két százalékponttal fontosabbnak bizonyult, mint az EU-ban (15) általában. E téren is a finnek vezetnek (31 százalék) és a legkevésbé érintettek ebben a kérdésben a hollandok (3 százalék).
Megállapíthatjuk, hogy a három leginkább releváns erdészeti témakört (megújuló energia, faanyag, munkahely) annak az országnak a lakosai tekintik a legfontosabbnak, amelyben az erdősültség meghaladja a 70 százalékot. Ők érzik leginkább zsebükön az erdészet jelentőségét.

A társadalmi-demográfiai elemzés:
A fiatalabb (15-24 éves) válaszadók nagyobb valószínűséggel gondolják, hogy az erdők legfontosabb szolgáltatása az állatok természetes élőhelyének és a különböző állatoknak stb. a megőrzése (a válaszadók 66 százaléka, míg 55 év felett csak 59 százalék).
Ugyanakkor az idősebb válaszadók nagyobb valószínűséggel (43 százaléka az 55 év felettieknek) választják „Az emberek védelme a természeti katasztrófáktól, mint az áradások és lavinák alternatívát, mint a 15-24 évesek (34 százalék).
A menedzserek nagyobb valószínűséggel választják „Az állatok természetes élőhelyének biztosítása, a különböző állat- és a növényfajok megőrzése, a természet védelme” alternatívát (vezetők 70 százalék) szemben a háztartásbeliekkel (57 százalék), valamint „A szén-dioxid elnyelése, hozzájárulás a klímaváltozás és annak káros hatásai elleni küzdelemhez” alternatívát (vezetők 76 százalék), szemben a háztartásbeliekkel (58 százalék). (Ebben nyilvánvalóan az iskolai végzettség játszik szerepet releváns változóként!)
Az önálló vállalkozók (45 százalék) is nagyobb valószínűséggel választják a fizikai dolgozóknál (37 százalék) és a diákoknál (35 százalék) „Az emberek védelme a természeti katasztrófáktól, mint az áradások és lavinák” alternatívát.
 Azok a válaszadók, akiknek nehézséget okoz a számlafizetés, kevésbé valószínű, hogy „Az állatok természetes élőhelyének biztosítása, a különböző állat- és a növényfajok megőrzése, a természet védelme” alternatívát választják (58 százalék), mint azok, akiknek szinte soha nem okoz gondot a számlafizetés (65 százalék).
Azok a válaszadók, akik egy erős politikai nézetet vallanak, nagyobb valószínűséggel gondolják, hogy fontos „A szén-dioxid elnyelése, hozzájárulás a klímaváltozás és annak káros hatásai elleni küzdelemhez” (75 százalék), mint azok, akiknek alacsony a politikai tájékozottságuk (66 százalék).
Azok a válaszadók, akik hallottak már a gazdák EU-támogatásáról, szintén nagyobb valószínűséggel választják, hogy „Az állatok természetes élőhelyének biztosítása, a különböző állat- és a növényfajok megőrzése, a természet védelme” (66 százalék), mint azok, akik nem hallottak erről (57 százalék).
Ezek után jöhetne az elemzés, az összefüggések megállapítása. Nos, éppen ez hiányzik az Eurobarométerből.  (zé)