2019. december 18. – Ezt az írást a szerző 2030-ig terjedő tennivalóink tíz pontos összegzésének utolsó tétele miatt adom itt közre.
A fenntarthatóságot eleink már elég régen megfogalmazták, sőt mindennap gyakorolták, de ők úgy hívták anno, hogy tartamosság. Persze ez az írás nem csupán zöld témákat feszeget…
Matolcsy György: Adventi hírek (novekedes.hu)
2019. december 16. - Miért is ne hinnénk Advent idején, hogy a magyar nemzet felől nézve a világot, süllyed a rossz és jön fel a jó?
Mi magyarok úgy döntöttünk, hogy századunkban végre a történelem napos és nyertes partjára úszunk át, felelve egyben Nagy László nagy kérdésére: igen, mi visszük át a szerelmet a túlsó partra.
2010-ben a jövőt meghatározó valamennyi területen jól indultunk. Nem úgy, mint az elmúlt két újraindításnál: 1990-ben és 2004-ben. Antall József, az első szabadon választott magyar miniszterelnök óriási történelmi tettet vitt végbe: átvitt bennünket a szabadság, függetlenség, demokrácia, piacgazdaság és a Nyugat partjaira. Azoknak az éveknek ezek voltak a történelmi feladatai.
De a gazdaság terén sok volt a sokk. A piaci átmenet végbement, de a ránk kényszerített sokkterápia miatt féloldalasra sikeredett és igen jelentős áldozatokat követelt.
A 2004-es uniós csatlakozásunk a jövőt meghatározó legfontosabb területeken félresikerült és kudarcot vallott.
2004 tétje már nem a demokrácia, függetlenség és a nyugati integráció politikai értékeinek átvétele volt, hanem az vált a legfontosabb céllá, hogy a gazdasági fejlettség és az életszínvonal terén felzárkózzunk a nyugat-európai szintekhez.
A 2004-es uniós csatlakozást végrehajtó politika és kormányzás rosszul szerepelt, mert hatalmas adóssággal terhelte meg a jövőt, hosszú évekig ikerdeficitet vállalva felborította a pénzügyi egyensúlyokat és fenntarthatatlan növekedési szerkezetet épített ki.
A 2010-es újrakezdés és az első évtized ellenben már jól sikerült, mert:
Gyors és eredményes volt a válságkezelés.
A munkaerőpiaci fordulatok megerősítették a társadalmat.
A családok felé fordult a politika.
Hatékonyan épített az adózás forradalmára.
Rendbe tette a központi állam és az önkormányzatok pénzügyeit.
Feloldotta a devizahiteles csapdát.
Elindította a jegybanki pénzforradalmat /1.0/.
Újból vonzóvá tette Magyarországot a külvilág felé /FDI, turizmus, gazdasági eredmények elismerése/.
Növekedési fordulattal beindította a gazdasági felzárkózást.
Beállította, sőt őrzi az „egyensúly és növekedés” siker-képletét.
2030-ig, a következő bő évtizedben céljaink világosak: a legjobb 5 ország közé kerülni Európában fejlettségben és életminőségben egyaránt, megközelíteni Ausztriát és elérni uniós átlagokat. A célok elérését segítő eszközeinket is látjuk, többet már használunk, még több még jön:
Teljes versenyképességi fordulat.
Világszínvonalú oktatás és egészségügy.
Világszínvonalú közlekedési infrastruktúra.
Teljes újra iparosítás /4.0 és 5.0/.
Pénzforradalom 2.0 jegybanki innovációkra építve.
Sikeres népesedési fordulat /legalább 110 ezer újszülött évente/.
Budapest és a többi nagyváros egységes hálózattá fejlesztése.
A Kárpát-medencei gazdasági tér egységes megavárossá fejlesztése.
A Visegrádi csoport észak-déli összekötése, a fejlődés felgyorsítása egy 60-70 milliós európai régió felé.
Zöld és fenntarthatósági fordulat az élet minden területén.
Advent után jön a Karácsony áldott ünnepe, fogadjuk hát meg egy régi bölcs jó tanácsát:
Tégy a tűzre régi farönköt. Igyál régi bort. Olvass régi könyveket. Tartsd meg a régi barátságokat. /X. „Bölcs” Alfonz spanyol király/
A szerző a Magyar Nemzeti Bank elnöke.