2011. JÚNIUS 3. - TÖRVÉNYTERVEZET A szakemberek szerint baj lehet, ha bevezetik
Utcára kerülhetnek a házőrzők? EBADÓ A kutyák eltartása már most is sokaknak jelent problémát
Nyilvánosságra hozta a Vidékfejlesztési Minisztérium az állatvédelmi törvény várható módosításait. Ezek közül az egyik legnagyobb vitát a köznyelvben csak ebadónak hívott ebrendészeti hozzájárulás váltotta ki, melynek hatására - a szakemberek szerint - megnőhet a kóbor kutyák száma.
A 13 éves állatvédelmi törvény tervezett módosításai között a kormány bevezetné az ebrendészeti hozzájárulást. A tervezet szövege szerint az önkormányzatok 2500-3000 forint között határozhatnák meg a köznyelvben csak ebadóként emlegetett hozzájárulás mértékét. Az ebadót azért vezetnék be, hogy abból fedezzék az évenkénti eb-összeírások költségeit, illetve hogy az önkormányzatok ivartalanítási és chipezési akciókat tudjanak szervezni a befolyt összegből - csökkentve ezzel az azonosíthatatlan, kóbor kutyák számát.
A törekvés azonban - sokak véleménye szerint - fordítva sülhet el, megnőhet a forgalom a gyepmesteri telepeken. Törőcsik Dávid, a kiskunhalasi városi rendészet vezetője arról tájékoztatja lapunkat: egyre több tulajdonosnak okoz problémát a kutyák eltartása, a gazdák ugyanis mind nehezebben tudják fedezni az etetés, az oltások vagy az állatorvos költségeit. A halasi, évi 300 kutyát befogadó gyepmesteri telepet is működtető rendészet vezetője elmondja: ha bevezetik az ebadót, akkor számottevően megnőhet az utcán kóborló ebek száma.
- Ha drasztikusan megemelkedik a kóbor kutyák száma, akkor a jelenlegi kapacitásunkkal nem tudjuk majd kezelni a problémát - mondja Törőcsik, aki hozzáteszi: az adó bevezetése után valószínűleg először a beoltott kutyák száma fog csökkenni, mert az emberek így próbálnak majd spórolni.
Évente 24 ezer forintot költ a család 8 kutyájának oltásaira olvasónk, aki neve elhallgatását kéri, de véleményét megosztja velünk. - Főleg azért tartjuk a kutyákat, hogy megvédjenek minket a vadállatoktól és a „vad" emberektől - mondja a Halas szélén élő nő. Hozzáteszi: az ebadó miatt - noha évente így minimum duplájára nőnek a kötelező költségei - nem fogja az utcára tenni kutyáit, de fél, hogy sokan inkább elaltatják állataikat, semmint fizetnének. - Mi alapján fogják megállapítani, hogy hány kutya után kell ebadóznom? Az udvaromba nem jöhet be senki, mert az magánlaksértés - merül fel a kérdés olvasónkban, aki hozzáteszi: szerinte ellenőrizhetetlen lesz a rendszer, és sokan nem tesznek majd eleget fizetési kötelezettségüknek.
A törvénytervezet szerint aki chippel látja el kutyáját vagy ivartalanítja, annak csak fele hozzájárulást kell fizetnie. Aki mindkét beavatkozást elvégezteti, az teljesen mentesül az ebadó alól csakúgy, mint az, aki menhelyről vesz magához kutyát.
A hatályos törvények szerint a kutyák egyedi megjelölése, vagyis chippel való ellátása jövő évvégéig minden tulajdonosnak kötelezettsége lenne, azonban jelenleg a magyar ebek csupán 5-10 százaléka van ilyen módon regisztrálva. A beavatkozás 10 ezer forint körüli összegbe kerül. Kiskunhalason a becslések szerint 8 ezer kutya van, elenyésző részük rendelkezik egyedi megjelöléssel. Az önkormányzatok adhatnának ugyan támogatást a chipezéshez, de a jelen gazdasági helyzetben, a csökkenő normatívák mellett kisebb gondjuk is nagyobb ennél.
Kisszállás polgármestere, Kispál István azt mondja: a falunak 65 millió forint működési hiánya van. – A gyerekekről nem tudunk gondoskodni, nemhogy a kutyákról! Lehet újabb adókat kivetni, de a lakosságnak van egy tűrőképessége, melynek már a határán vagyunk. Naponta keresnek meg családok, hogy segítsünk, mert kikötik a villanyt vagy a gázt, esetleg a kilakoltatás fenyegeti őket - mondja a polgármester, aki hozzáteszi: szerinte nem lenne rossz az elképzelés. Ha lenne munka, ha az emberek meg tudnának élni, akkor biztosan mindenki szívesen fizetné az ebadót is. Zsámbóki Dóra
