2012. 06. 07. - ÁDER JÁNOS MEGVÉTÓZTA Felháborodást keltett a kutyatenyésztők és - tulajdonosok körében az a minap az Országgyűlés által elfogadott törvénymódosítás, amely szerint egy évig nem kellene bírságot kiszabni azokra a kutyás szervezetekre, amelyek megsértik az állattenyésztésről szóló törvény új rendelkezéseit. A módosítást megvétózta és visszaküldte a parlamentnek a köztársasági elnök. Áder János azt kifogásolta, hogy a változtatást - egy zárószavazás előtti indítvány elfogadásával - egy egészen más jogszabály szövegében helyezte el Tarnai Richárd KDNP-s képviselő. Áder vétója előtt a kormány stratégiai partnereként működő Civil Összefogás Fórom (CÖF) hívta fel a figyelmet a súlyos anomáliára. A törvénymódosítás egyedül a 13 éve szabálytalanul törzskönyvező Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének kedvezett volna, amelyre így nem lehetett volna kiszabni a százezertől húszmillió forintig terjedő bírságot. A büntetést az ő esetükben egyébként akkor kell kiróni, ha valaki tenyésztőszervezeti elismerés nélkül törzskönyvel, vagy származási bizonyítványt állít ki.
Kutyaszorítóban az ebtenyésztők
Megvétózta és visszaküldte az Országgyűlésnek a parlament által múlt héten elfogadott kisajátításról szóló törvény módosítását Ádler János köztársasági elnök. A visszaküldött törvény szerint egy évig nem lehetne bírságot kiszabni azokra a kutyás szervezetekre, amelyek megsértik az állattenyésztésről szóló törvény rendelkezéseit. Ez diszkriminatív módon egyedül a 13 éve szabálytalanul törzskönyvező Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének (MEOE) kedvezett volna. A MEOE ellen nemrég végrehajtás indult. Néhány héttel ezelőtt csuklyás kommandósokkal lepték meg az egyesület budapesti és miskolci irodáit.
Komoly felháborodást keltett a kutya tenyésztők és -tulajdonosok körében az a múlt héten az Országgyűlés által elfogadott törvénymódosítás, amely szerint egy évig nem lehetne bírságot kiszabni azokra a kutyás szervezetekre, amelyek megsértik az állattenyésztésről szóló törvény rendelkezéseit.
Megnyugvást adhat azonban, hogy a kisajátításról szóló torvény módosítását megvétózta és megfontolásra visszaküldte a Háznak Áder János köztársasági elnök. Az államfő az elfogadás módját nehezményezte. Sajtóigazgatósága közölte, hogy a házszabályba és a jogalkotási törvénybe ütköző módon fogadta el az Országgyűlés a kisajátításról szóló törvény módosítását. Áder János azt kifogásolta, hogy a törvénymódosítás egy zárószavazás előtti indítvány elfogadásával - az állattenyésztésről szóló törvényen is változtatott, pedig azt nem érintette a javaslat.
A törvénymódosításban szereplő bírság alóli felmentés diszkriminatív módon egyedül a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének (MKOK)
A szabálysértési törvényt - benne a korszerűsített állattenyésztési szankciókat – egyébként még áprilisban fogadta el az Országgyűlés, a múlt héten megszavazott, csak az ebtenyésztésre vonatkozó halasztó ha-tályú módosító javaslatot pedig Tarnai Richárd fideszes képviselő nyújtotta be. Az áprilisi törvény kimondta, hogy állattenyésztési bírságot kell kiszabni arra, aki tenyésztőszervezeti elismerés nélkül törzskönyvezést végez, tenyészállatot minősít, nyilvános tenyészállat-bírálatot végez, egyéb tenyésztési szolgáltatást nyújt, vagy származási igazolást állít ki. Az állattenyésztési bírság összege százezer forinttól húszmillió forintig, természetes személy esetében háromszázezer forintig terjedhet. A késedelmes teljesítést késedelmi kamat terheli. Ezen bírság alól bújhatott volna ki a módosító indítvány elfogadásával a MEOE, Tarnai Richárd a szavazás előtti általános vitában hangsúlyozta, hogy javaslatát a mindennapi tapasztalatok alapján fogalmazta meg. Az elismert tenyésztő szervezetek viszont értetlenül álltak a módosító azon indoklása előtt, hogy nem állt elegendő idő a tenyésztő szervezeteknek az elismerés megszerzésére: 13 év állt a MEOE-nak rendelkezésére, hogy megfeleltesse magát az ebtenyésztési rendeletnek.
A szakemberek és a kutyások nem értik, miért nem kell büntetést fizetnie annak, aki megsérti az előírást. Egy 1998-as minisztériumi rendelet az egyes fajtákkal foglalkozó tenyésztő szervezeteknek adja a törzskönyvezési, valamint a kiállítás-szervezési jogosítványokat, amely törvényes és szakmailag ellenőrzött működési körbe a MEOE 2000 óta deklaráltan nem óhajtott belekerülni, így azóta is végezte mindkét tevékenységet. A MEOE-t a szankció most azért érintheti súlyosan, mert az elmúlt évtized alatt elinflálódott ötvenezer forintos szabálysértési bírságot évekig könnyedén kifizették volna, ám a mostani új bírságolási díjszabás a céljainak megfelelően már el rettentő erejű.
Felháborítónak tartják a kutyatenyésztők azt is, hogy miközben a MEOE a mai nap is szerepel a Nemzeti Adó - és Vámhivatal (NAV) végrehajtási listáján, és ingatlantulajdoni lapja alapján 35, valamint 16 milliós ki nem fizetett adóssággal rendelkezik, elképesztően magas szolgáltatási díjakat szed be a tenyésztőktől és azon állampolgáruktól, akik a született kiskutyákra igényelnek törzskönyvet, származási lapot. A Magyar Hírlap birtokába jutott, 2011. december 11-i MEOE ingatlantulajdoni lap szerint az Alpha-Vet Állatgyógyászati Kft. jegyeztetett be jelzálogjogot az egyesületi ingatlanra harmincmillió forint értékben, míg a Vidékfejlesztési Minisztérium 16,8 millió forintra és járulékaira jegyeztetett be végrehajtási jogot, amely összeg 2006 óta kamatozva már húszmillió forint felett tehet.
A MEOE tavalyelőtt a saját Tétényi úti ikervilla székházából az Alpha-Vet Kft- kispesti irodaházába költözött, annak a cégnek az ingatlanába, amely vállalkozás pár hónappal ezelőtt 35 millió forintos végrehajtást tetetett a kiürített székházra.
A NAV korábban hiába kért adatokat az, egyesület tagjairól, az adatszolgáltatást a MEOE - egy ombudsmani ajánlásra hivatkozva – konzekvensen megtagadta. A MEOE viselkedése odáig fajult, hogy mára NAV számlabekérő igényét sem teljesítette a tenyésztők adóellenőrzéséhez, ezért a NAV néhány héttel ezelőtt csuklyás kommandósukkal lepte meg a MEOE budapesti és miskolci irodáit és ilyen módon másolták le az egyesület adatállományát.
A kutyatartók szerint teljesen érthetetlen és elfogadhatatlan az a szolgáltatási díjszabás, amelyet a MEOE alkalmaz. Egy új tenyésztőnek ugyanis egy kennelnévkiváltás, egy fedeztetési jegy és egy alombejelentő is szükséges a kölykök törzskönyvezéséhez, ezen kívül a származási lapot is ki kell fizetnie kölykönként. A MEOE honlapján elérhető szolgáltatási díjak alapján kiszámolható, hogy ha egy MEOE tag kutyatulajdonosnak hat kiskutyája születik az alomban, akkor legkevesebb hatvanezer forintot kell kifizetnie a pedigrékért előre, azaz akkor, amikor a kölykök még nincsenek eladva. Mindez legkevesebb 114 ezer forintos kiadást jelent egy olyan kutyatulajdonosnak, aki nem akar a MEOE tagja lenni, vagy akit az egyesület korábban kizárt. A MEOE díjszabása a saját tenyésztői szerint is drasztikus, elviselhetetlen teher a mai világban a törzskönyvekért. Szarvas Szilveszter
