A nyári cikksorozatunk idején elhangzott főállatorvosi ígérettel ellentétben a mai napig nem tudhatja meg a nyilvánosság, hogy a nagy ellenőrzések nyomán mely cégek, termelők bizonyultak mézhamisítónak. Lapunk megkeresésére Süth Miklós országos főállatorvos mindössze a vizsgálatok eredményéről számolt be, mondván, a neveket, bár azt a szeptember l-jén hatályba lépett törvény már megengedné, mégsem áll módjában közölni, mert a jogszabály nem visszaható erejű, vagyis a korábban elkezdett vizsgálatok nyomán kiderült visszaélések elkövetőit nem nevezheti meg.
Mind az engedélyezett, mind az engedélyezési eljárás alatt álló módszerrel végzett laboratóriumi vizsgálati eredményeket részletesen megküldték lapunknak. Szakértői egyeztetést követően a hétoldalas tájékoztatást lényegében a következőkben lehet összefoglalni. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal által összeállított beszámoló szerint a hazai mézpiacon 27 regisztrált mézcsomagoló és -kereskedő vállalkozás működik. Ebből 14 kiskereskedelmi csomagolást nem végez, csak a begyűjtött, úgynevezett hordós mézekkel kereskednek, vagy azokat egalizálják. Az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság az idén 97 alkalommal ellenőrizte a mézfeldolgozó és -kereskedő vállalkozásokat, s további 280 ellenőrzést végzett e vállalkozások helyi megbízottjainál. Ennek során 246 mézmintát vettek, amelyek 23 százaléka volt - nem élelmiszer-biztonsági szempontból - kifogásolható.
A hatósági laborengedélyezés alatt álló módszere szerinti idegen anyagra történt vizsgálat során élesztő eredetű idegen anyagra leltek 73-ból 42 esetben, citromsavra pedig 31 mintából 29-ben. A két anyagnak fogyaszthatósági vagy egészségügyi következménye nincs, de a természetes méznek nem alkotórészei, így ez esetekben már nem mézről, hanem jobb esetben mézszerű anyagról beszélhetünk, vagyis hamisítványról. Ez azt jelenti, hogy a mézcsomagolóknál és -kereskedőknél talált méz több mint fele tekinthető annak. Ez esetben az állampolgárok mégiscsak joggal várhatnák el, hogy az adófizetők pénzéből fenntartott hivatal közölje: mely termékkel csapják be.
Az élelmiszer-biztonsági szakemberek egyébként mindössze minőségi kifogást tudtak megfogalmazni a 35 termelőnél végzett vizsgálatok során, s azt is a 68 mintából csak két esetben. Ezen kívül a már említett engedélyezés előtt álló új módszerrel végzett vizsgálat során egy esetben a citromsav miatt vált gyanússá egy termék. Vagyis kijelenthető, hogy a termelői körben egyáltalán nem jellemző a hamisítás. Júniusban lényegében hasonló eredményekről számolt be az Országos Méhészeti Egyesület is, amely az unióban elismert brémai laboratóriumban vizsgáltatta be a boltok polcairól levett, hazánkban forgalmazott mézeket. A szervezet által évente megismételt ellenőrzés során idén a tavalyinál valamivel kevesebb hamisítványt-találtak, s a hamis mézet előállítók listáján lényegében ugyanazok a nevek fordulnak elő, mint az előző években. Kiderült, hogy az üzletláncok polcain továbbra is nagyon magas, 40 százaléknyi a hamis mézek aránya. A visszaeső hamisítók között fordult elő a Klenáncz Méhészet, az Apimel-R Kft., a Molnár Méz Kft., valamint a Nagy és Fia Kft. Dénes
2008. október 13. - Hiába talált mézhamisítókra az élelmiszer-biztonsági hatóság, a bűnösök nevét az állampolgárok nem tudhatják meg. A termelőknél szinte biztosan mézet vásárolunk, a kereskedelmi egységekben viszont ez már kétesélyes. A legfőbb baj az, hogy a pénzünkért a vélt egészséges termék helyet pancsolt hamisítványt kapunk, s még csak védekezni sem tudunk ellene.