Bombaüzlet a mézhamisítás - derül ki az adóhatóság számaiból. Az ellenőrök már a kifinomult csalási módszereket is képesek kimutatni, s magyar mézelőállítók pancsolmányait szűrték ki itthon és Németországban is.
„Ha Szent-Györgyi Albert ezt tudta volna, bizonyára nem bíbelődik annyit a paprikával" - ironizált egy múlt pénteki sajtótájékoztatón Búza László, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóságának vezetője. Búza a mézvizsgálatok eddigi eredményeiről számolt be, megemlítve, hogy a hatósági laborban egy sor mézmintában magas aszkorbinsav-, azaz C-vitamin-tartalmat mutattak ki. A szakirodalmi adatok kilogrammonként 4 és 40 milligramm közötti természetes aszkorbinsav-tartalmat írnak le a mézben, s vélhetően nem talált volna többet a maga idejében a C-vitamint a paprikából kivonó Nobel-díjas Szent-Györgyi sem. A hatósági vizsgálatok azonban egyes esetekben ennek több százszorosát mutatták ki, ami hamisításra is utalhat. Feltehető ugyanis, hogy a mézként piacra kerülő, de nem a méhek által előállított termékek cukorszirupból készülnek. Mégpedig úgy, hogy egy mesterséges enzim segítségével imitálják a méhecske gyomrában végbemenő folyamatot, vagyis a szacharóz lebontását glükózra és fruktózra. Ehhez aszkorbinsavra vagy citromsavra van szükség, ami a szirupot melegítve beindítja a cukorbontást. Némi aminosav és virágpor hozzákeverésével aztán már kész is a valódi méznél jóval olcsóbb termék.
Míg a C-vitamin és a citromsav nagymértékű jelenléte csak közvetett bizonyíték lehet a mézhamisításra, a hatósági labor - egyedüliként a mézvizsgálattal foglalkozók közül - ki tudja mutatni a mesterséges enzimet is. A hamisnak bizonyult termékeket a hatóság meg is nevezte: a listából kiderül, hogy a hazai piacon az Aranynektár Kft-vel együtt vezető szerepet betöltő Klenáncz méhészet saját, illetve CBA-címkével ellátott mézei buktak meg a legnagyobb arányban. Október közepe óta 144 mintát vizsgáltak meg valamilyen paramétere szerint, és közülük hétfőig 31-ben találtak kifogásolnivalót 16 a Klenáncz méhészeté, három pedig a szintén Klenáncz által csomagolt CBA-méz volt. Ezekben a hatóság által megállapított határértéknél több citromsavat, valamint invertáz enzimet mutatattak ki, ráadásul előbbit a Somlyó Szigeti Méztermelő Szövetkezet két mintája is tartalmazta - a szövetkezet a Klenáncz méhészetet birtokló Klenáncz József édesapja tulajdonában van.
„Minden mézünket bevizsgáltattuk a brémai Lüllmann-laborban az idegen cukor kimutatására alkalmas teszttel, és nem volt hiba egyikben sem"- mondta a HVG-nek Klenáncz József, aki a hivatalos vizsgálati eredmények ismerete nélkül nem kommentálta az eredményeket. Azt viszont állítja, hogy az ő üzemében nem történt hamisítás. Egy-két mintával bukott meg a magyar piacon jelentős Nagy és fia Kft., az Alimenti Kft, a Nyírség Méz Kft. és a Sidari Kft. Hamisnak bizonyult a legnagyobb francia méztermelő Familie Michaud-méhészet és az osztrák Aurora GmbH. egy-egy méze is.
Fennakadt az ellenőrzésen a legnagyobb magyar mézfeldolgozó, az Aranynektár Kft. két méze is. Ez már jobb arány, mint a nyári ellenőrzéseken, ahol a HVG információi szerint a cég 43 megvizsgált mintája egytől egyig hamisnak bizonyult. Az Aranynektárt áprilisban több hatóság is vizsgálta, mivel 20,2 tonna nádcukrot és 60,7 tonna fruktózt, enzimeket és 144 tonna cukorszirupot is találtak dunavarsányi üzemében (HVG, 2008. április 19.). Akkor a szabálytalanságok miatt 37 millió forintos büntetést szabtak ki, amit az Aranynektár be is fizetett. Később újabb 57 millió forintos bírságot kapott a cég, mivel a termelői mézekben még normál, a késztermékben viszont már magas C-vitamintartalmú mézeket is találtak nála. Takács Ferenc, az Aranynektár tulajdonosa a HVG-nek dokumentumokkal támasztotta alá, hogy a termelőktől származó hordós mézében is volt kimagaslóan magas aszkorbinsav-érték, s az is torzítja a hatósági vizsgálatokat, hogy a magyar élelmiszerellenőrök nem tudják, mennyi például a dél-amerikai méz természetes C-vitamintartalma. Ráadásul a múlt század elejéig visszamenő kutatások is igazolják, hogy a természetes mézekben is előfordul az övékét meghaladó C-vitamin-tartalom. A cég a vizsgálatok kezdete óta hangoztatta, hogy nem történt nála hamisítás, az 57 millió forintos büntetést - bár lemondott fellebbezési jogáról - nem is fizette be (bár azóta az első részletet leemelték a számlájáról). Sőt november 18-án az Aranynektár felügyeleti eljárás iránti kérelmet adott be Gráf József agrárminiszternek. Ebben az élelmiszer-ellenőrzési eljárás körülményein kívül egyebek mellett azt is felrótta, hogy a hatóság állításával szemben volt engedélye enzimmel bontott cukorszirup előállítására. Ezt az élelmiszer-ellenőrök vitatják, arra is hivatkozva, hogy a gyártmánylapon nem szerepel enzim, a cukorszirupban viszont találtak.
A legutóbbi vizsgálatokon egy Aranynektár-mézmintában invertáz enzimet és magas C-vitamin-tartalmat, egy másikban pedig citromsavat és magas HMF-tartalmat mértek. Utóbbi érték a mézben lévő glükóz és fruktóz bomlástermékének mennyiségét mutatja, és arra utal, hogy a mézet hőkezelték, régóta tárolják. „Azt a tételt, amelyikben enzimet mutattak ki, már visszahívtuk a polcokról, és erről akkor értesítettük a hatóságot. A kereskedő felelőssége, hogy még mindig árulja" -kommentálta a hatósági bejelentést a HVG-nek Takács Ferenc. A nyáron ugyanis tudomásukra jutott, hogy a brémai Applica laboratóriumban képesek közvetett módszerrel - enzimaktivitást vizsgálva - kimutatni a mézben lévő enzimet; ott minden mézüket bevizsgáltatták, és 18 problémás terméküket kivonatták a forgalomból. Takács állítja: üzemében nem kerülhetett a mézbe enzim, ellenben a méh-takarmányból, esetleg egy-egy neki beszállító felelőtlen felvásárlótól igen. A másik - citromsavat és magas HMF-értéket mutató - mézéről pedig azt mondta, tőlük minden esetben alacsony HMF-tartalommal megy ki a méz, de ezen a meleg helyen történő tárolás sokat ronthat. A nevezett tétel ráadásul trópusi méz volt, amelynek a HMF-tartalma magasabb lehet, és ezt „hozta" is a vizsgált tétel. Takács szerint a hatóság is kénytelen lesz elismerni, hogy ez nem hamis, ha elvégzi a pollenanalízist - amely nélkül viszont érthetetlennek tartja, hogy ez a tétel felkerült a listára.
Dolgozik a német hatóság is: Süth Miklós országos főállatorvos, az agrártárca szakállamtitkára a sajtótájékoztatón jelentette be, hogy Németországban zár alá került egy 92,4 tonnás magyarországi mézszállítmány. Ez az Aranynektár terméke, amely saját ellenőrzési rendszerükön fennakadt méz volt, mondta Takács, ezt Európán kívüli értékesítésre szánták, de a német kereskedő - amelyik Takács szerint a magyar cégek elleni támadás mögött áll - rosszhiszeműen feljelentette őket a német hatóságnál. A HVG birtokában lévő dokumentumok szerint a zárolt szállítmány az Aranynektártól származó argentin-magyar vegyes méz, amelyben az Applica labor nem a HMF-et kifogásolta, hanem szacharóz lebontására képes idegen enzimet talált, valamint magas aszkorbinsav-tartalmat mért.
Az üggyel kapcsolatos levelezés szerint az Aranynektár megpróbálta a tételt úgy „kiszabadítani", hogy sütőmézzel kevert műmézként hozza forgalomba.
Nagy erők mozoghatnak a mézüzletben, ezt jelzi az is, hogy Takács szerint az exportpiacokon érdekelt konkurensei próbálják ellehetetleníteni, mert az elmúlt években megakadályozta a felvásárlási árak letörését. De még árulkodóbb lehet Süth Miklósnak a sajtótájékoztatón elejtett egyik megjegyzése, amely szerint az összesen 145 millió forintnyi bírságból egy nagy tételt vitat a megbüntetett, és alkut ajánlott neki: ha elengedik a büntetést, leáll a szakállamtitkár ellen a jobboldali sajtóban az elmúlt hetekben folyó médiakampány. Név nélkül is könnyű dekódolni, hogy a büntetést vitató cég az Aranynektár. Takács úgy reagált a történetre, hogy képtelenség. Szintén könnyen beazonosítható a HVG érdeklődésére küldött adóhatósági válasz szereplője. Arra a kérdésre ugyanis, hogy milyen eredményeket hozott a mézhamisítási ügyben a tavasszal kezdett ellenőrzés, az APEH írásban azt válaszolta, hogy vizsgálatai még nem fejeződtek be, de „az egyik vizsgált vállalkozás 2008 első negyedéves analitikus nyilvántartásából megállapítottuk, hogy több mint 240 millió forint értékben szerzett be cukrot, valamint további 150 millió forintért fruktózt, és különféle enzimeket vásárolt. Az így előállított mézből - ami egyébként 97 százalék cukorszirupot és mindössze 3 százalék mézet tartalmaz - 2 milliárd forint haszna keletkezett". Az ügyletet fiktív számlákkal fedezték le. A mennyiségek alapján a leírás a tavasszal vizsgált hat cég közül az Aranynektárra illik, azonban Takács erre a felvetésre is azt mondta, hogy biztosan nem a cégéről van szó, és ilyen termékből, ha mézként adják el, akkor sem keletkezhet ekkora nyereség. Az mindenesetre a Központi Statisztikai Hivatal számai alapján is nyilvánvalónak látszik, hogy a mézzel az áprilisi ellenőrzések után is folyik valamiféle manipuláció. A tavalyi exportstatisztika ugyanis - vélhetően egy cég önellenőrzésének következtében - módosult, s a cseh és szlovák exportból „eltűnt" több mint 2800 tonna méz. Márpedig az Aranynektárral szembeni egyik feltételezés az volt, hogy fiktív számlákkal, mézként utaztatja a cukorszirupot. Ezeknél az ügyleteknél az állat-egészségügyi hatóság azt a jelzést kapta, hogy a rendeltetési címen nem folyik gazdasági tevékenység - ahogyan azt a HVG helyszíni szemléje is feltárta (HVG, 2008. május 17.). Közben viszont idén májusban Szlovákiából és Törökországból kilogrammonként 5,2-5,9 euróért, azaz a normál ár közel kétszereséért érkezett méz - legalábbis a statisztika szerint, ugyanis ennek a piacon semmi jele nem volt. KELEMEN ZOLTÁN