A repce, a napraforgó, valamint az akác is bő nektárral várta idén a szorgos méheket.
Magyarországon a méhsűrűség több mint háromszorosa az uniós átlagnak -négyzetkilométerenként 8,7 méhcsalád él nálunk -, s Hevesben is körülbelül ötszázan foglalkoznak méz előállításával. A megyében nagy tömegben repce-, akác-, napraforgó- és vegyes mézeket lehet termelni. Ezeken kívül kis mennyiségben előfordulhat tisztán hárs, facélia, mustár, gyümölcs, illetve édesharmat virágjából gyűjtött készítmény is.
A megye középső és déli, részein a jó minőségű talajokon jól mézelt a repce, az északi részeken viszont nem volt hordás. Az időjárás a virágzás ideje alatt szokatlanul kedvező volt, ez is hozzájárult a jó eredményhez - értékelt Bíró Péter, az Országos Magyar Méhész Egyesület Heves megyei szervezetének elnöke.
- Az idén az akác okozta a legtöbb fejtörést, mert a kitavaszodás közben többször volt kritikus hőmérséklet, ami a virágkezdeményekben kárt okozhat. Emiatt lehetett, hogy a virágok nyílása elhúzódóan indult, ennek ellenére az akác az utóbbi évek legjobb eredményét adta a megyében. A virágzás ideje alatt szinte végig a nektártermelésre megfelelő hőmérséklet és páratartalom volt, ami nagyon ritkán fordul elő - folytatta a szakember. Hozzátette: a méz esetében a minőség és mennyiség kérdése nem a megszokott módon alakul: a mennyiség növekedésével a minőség is javul. Tehát az idei évben a megyében termett mézekre minőségi panasz általában nem lehet. A napraforgó bővebben mézeit, vegyesből viszont kevesebb termett, mint az elmúlt években.
A jó nektártermésből adódó lehetőségeket ugyanakkor nem sikerült maradéktalanul kiaknázni. Ahogyan az már sokaknak feltűnhetett, megritkultak a méhek. A tavalyi aszály nem kímélte a rovarokat, így ősszel már látható volt, hogy a méhcsaládok egy része nem fogja túlélni a telet. Bíró Péter szerint a méhészetek akár hatvanszázalékos veszteségeket is szenvedhettek, amit az aszály miatti hiányos táplálkozás, valamint a vírusos és bakteriális betegségek okozhattak.
Csillag Béla pétervásárai méhész szerint jó közepes mennyiségű mézet gyűjtöttek idén a hasznos rovarok, bár akik vándoroltak, azok veszteséget is elkönyvelhettek, nem mindenkinek jött be ugyanis az ide-oda település ára. A vásárlóknak azt tanácsolja, hogy mindenki inkább az általa ismert termelőktől vegyen mézet, hiszen az eladót mindig megtalálja, míg a bolti méz sokszor nem természetes, s az előállítót sem lehet megtalálni. Mint mondta, keresleti piac van manapság, a nagybani felvásárlási árak 500-700 forint körül alakulnak, fajtától függően. Hozzáfűzte: a méhek igényes állatok, foglalkozni kell velük. Sok előírást kell betartani, s kártevőik száma sem kevés. Ezek ellen védekezni ugyan lehet kemikáliákkal, ám az antibiotikumok tiltottak, és nem lehet alkalmazni számos gyógyszert sem betegség esetén. Ezért aztán könnyen jelentős mértékű lehet az állománypusztulás. A méhek tartása egyébként is egyre inkább a biomódszerek felé tolódik.
Magyarországon a méhcsaládok számából és az átlagtermésből kiszámolható mennyiségnél több ezer tonnával több méz kerül a piacra, amely nem importból származik. Bíró Péter úgy véli, ez óriási gazdasági kárt okoz a termelőknek. Hosszú távon nem megoldás a bírságolás és az üzemek bezárása, tudatos fogyasztás szükséges, hogy a vásárlók ne elsősorban az árat nézzék, amikor leemelik a polcokról a hamisított mézet. A piacon való eligazodáshoz az Országos Magyar Méhész Egyesület (OMME) is megpróbál segíteni. Létrehozták a „Méz zárszalagot", mögé pedig kiépítettek egy termelői adatbázist. A rendszerbe belépők termékeiből rendszeresen mintát vesznek, ezeket egy akkreditált európai laboratóriumban vizsgáltatják meg. Az eredményeket az OMME saját lapjában közzéteszi, bármilyen minőségi kifogás pedig a rendszerből való kizárást vonja maga után. A gyöngyösi piacon már csak zárszalagos termékeket lehet kapni, ám Egerben még nem jelentek meg a termelők védjegyes mézzel. Tóth Balázs
Decemberben ismét ünnepelnek a Heves megyei méhészek
DECEMBER 6-ÁN az EKMK-Forrás Gyermek és Ifjúsági Központban rendezvényt tartanak a megyei méhészek. Szó lesz a jövő évi támogatásokról, a Tenyésztő Információs Rendszerről, de a termelők tájékoztatást kapnak a növényvédelem és a méhészkedés összeegyeztetéséről, illetve egyéb aktuális kérdésekről is. Ezenkívül méhészeti eszközök vására is lesz. A rendezvényre várják a mézet kedvelő családokat is, lehetőség lesz valódi mézeket, mézes teát, mézbort vásárolni, kóstolni, filmet vetítenek a mézről és a méhekről, illetve a gyermekek a játszóházban is szórakozhatnak. Az OMME Heves megyei szervezete és az Egri Méhész Műhely Egyesület idén fuzionált annak érdekében, hogy nagyobb szervezetként jobban tudják képviselni a méhészek érdekeit. Több a pályázati lehetőségük és színvonalasabb méhészéletet tudnak biztosítani.