2008. december 10. – MAGYARORSZÁG - Évente egy magyar 1,2 tonna
élelmiszert fogyaszt el, ebből csupán 40 dekányit tesz ki a méz. A
folyékony aranyat mégis „megéri hamisítani", busás haszon származik
belőle. Idén a vizsgált (magyarországi) minták 65-70 százalékánál
találtak rendellenességet. - „A különféle népi praktikák ellenére a
hamisított mézet szinte lehetetlen felismerni.” Hazánkban termelik meg az európai mézszükséglet tizedét. Ma körülbelül tizenötezren foglalkoznak méhészkedéssel: Zala áll az élen, de megyénkben is átlag fölötti a számuk. A kiváló minőségű termék 85 százalékát azonban külföldiek vásárolják fel.
„Évente egy magyar 1,2 tonna élelmiszert fogyaszt el, ebből csupán 40 dekát tesz ki a méz az európai egy kilogrammos átlaggal szemben. Hiába »kicsi« élelmiszer mégis úgy tűnik, megéri hamisítani" - állítja Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke. A méhészeket felkaroló civil szervezet évek óta küzd azért, hogy felhívja a fogyasztók figyelmét a kereskedelemben mézként árusított termékekre.
Hiába ízlelgetjük, kóstolgatjuk, a hamisítványok profik, és ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az országban nincs is olyan laboratórium, ahol képesek lennének kiszűrni a rendellenességeket" - tudtuk meg Bross Pétertől.
A mézhamisítás már évek óta terítéken van. Bár korábban is indított vizsgálatot az Országos Magyar Méhészeti Egyesület, és tetten is ért több hazai céget, következménye csak 2008-tól lett, ugyanis idéntől büntetik a hamisítókat. Eddig több mint kétszázmillió forintot róttak ki.
A Brémában végzett vizsgálatok eredményei lesújtóak: a magyarországi boltokból vett több száz mézminta kétharmadát hamisnak minősítették. A fogyasztó egészségére ugyan nem károsak ezek a termékek sem: ám a mézbe olyan cukortartalmú anyagot kevertek bele, amely nem a virágok nektárjából származott.
A szakember szerint csak akkor lehetünk biztosak abban, hogy valóban tiszta mézet választottunk, hogyha egyenesen a termelőtől vásárolunk, még akkor is, ha sokszor ez 100-200 forinttal többe kerül, mint az üzletekben forgalmazott társa. Egy méhészeti szaktanácsadó arra is rávilágított, hogy nem mind magyar méz az, amin származási helyként Magyarországot tüntetik fel. Kimutattak például pampafű-, narancs- vagy fügepollent bennük, ami bizonyítja: a jó minőségű hazai mézet olcsó és bizonytalan eredetű ázsiai és dél-amerikai termékkel keverik. MÉSZELY RÉKA
