Bolgár tudósok különleges készüléket találtak fel, remélik, a szerkezet segítségével magyarázatot találnak majd a méhek eltűnésére – erről számolt be a RadioBulgaria. Albert Einstein egyszer azt mondta, ha a méhek eltűnnek, hamarosan az emberiség is követi őket. Vannak, akiknek a világ vége nincs nagyon messze, hiszen folyamatosan tűnnek el a méhek az Egyesült Államokban és Kanadában, ott ahol a növények és állatok genetikai módosítása kezdődött. Brit kutató felmérése szerint az USA-ban már a méhek 60-90 százaléka, Kanadában 40 százaléka eltűnt, s probléma Nyugat-Európára is átterjedt.
Bulgáriában alig néhány eset fordult elő, de a probléma elhanyagolását semmi sem indokolja, közölte Nikolay Simeonov professzor a Szófia Méhész Egyesülettől. Bolgár tudós csoport olyan monitoring rendszert fejlesztett ki, amely méhek és környezetük megfigyelését végzi. E célból a különleges, szenzoros készülékeket közvetlenül a méh kaptárokba kell belehelyezni.
A méhtartás világszerte komoly nehézségekkel szembesül, a méheket betegségek sújtják. A tudósok feltették a kérdést, miként hatnak rájuk az elektromágneses és rádióhullámok. Egyes méhcsaládok igen bizarr módon kezdtek viselkedni. A méhkirálynő gyakran eltűnik a megtermékenyítés időszakára, teljes méhcsaládok hagyják el a kaptárokat. Az ok ismeretlen. Szerencsére, Bulgáriában ez a jelenség még ritka. Tudják viszont, hogy nem reménykedhetnek abban, hogy ez a folyamat elkerüli az országot. Ez motivált tudóst és méhészt, egy olyan automatizált rendszer kifejlesztésére, amely egy-egy méhcsalád állapotáról állandó információt szolgáltat. Távadat-szolgáltató segítségével a méhész nyomon tudja követni a különböző kaptárokból érkező adatokat. A készülék jegyzi a mézkészítés folyamatát, a betegségeket, a növényvédő szerek szennyező hatását, a hőmérsékletet, páratartalmat és zajszintet. Mind emellett a rendszer hatékony módja az ökológiai megfigyeléseknek is. Az adatok rögzítése 20 éven át folyik, hogy az aktuális tendenciákról is képet kaphassanak. Ilyen módon, a környezetszennyezés meghatározásában is jól hasznosíthatóak a méhek.
Simeonov elmondta még, hogy egy átlag méhkolóniából az aktív szezonban 30-40 ezer rovar jár nektárt, virágport és propoliszt gyűjteni egy maximum 40 négyzetkilométer területen. A méh naponta 30-40 berepülést végez, s így a levegőben vagy a növényeken előforduló káros anyagok könnyen belekerülhetnek a nektárba, pollenbe vagy propoliszba, de akár a méhszárnyakra is ráragadhat, s mindezt a méh kaptárba viszi.
A készülék feladata, hogy ellenőrizze mi minden kerül be a kaptárba, s ezzel könnyen ellenőrizhetővé válik az egész terület, ahová a kolónia gyűjteni jár.
A bolgár készülék meglehetősen innovatív. Csak egy hasonló, amerikai szabadalom van a világon, amit az USA Haditengerészet finanszírozott. Ez a találmány a méhek kifinomult szaglását használja fel robbanószerek felkutatásához. A bolgár kutatás célja főként a méhészet és környezetvédelem segítése, tette hozzá a professzor.
