Kizárólag a nyersanyagot előállító méhészeket tenné felelőssé az országos főállatorvos a legutóbbi mézbotrány miatt, amikor kiderült: brutális mennyiségű antibiotikumokat tartalmaztak egyes bolti mézek. A terméket előállító Klenáncz-üzem mentegetésével Süth Miklós beismerte, hogy nem ismeri a saját szakterületére vonatkozó jogszabályt.
Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME), valamint - súlyos anyagi terheket vállalva - a Magyar Nemzet és a Hír TV folyamatosan ellenőrzi a boltokban vásárolható mézek minőségét. A vizsgálatok elvégzésével a mézre szakosodott, megkérdőjelezhetetlen tekintélyű brémai laboratóriumot bízták meg, mivel a magyarországi hatósági laborok vizsgálatainak jelentős része a rá költött közpénz-milliárdok ellenére megbízhatatlan, az eredmények hiteltelenek, vitathatók. A Hír TV múlt heti, Panaszkönyv című élő műsora olyan terméket mutatott be Süth Miklós jelenlétében, amelyek egyetlen csomagolóüzemből származtak, s mindegyikük antibiotikumokkal volt szennyezett. A Klenáncz-méhészet - a Metró és a CBA áruházláncok boltjaiban árult - legszennyezettebb mézének kilogrammjában több mint egy gramm antibiotikum-hatóanyag (!) volt, amely a mi tapasztalataink szerint még nem fordult elő amelyről állatorvosok úgy fogalmaztak, hogy „beledőlhetett a gyógyszeres doboz a mézesbödön-be". Orvosok szerint az emberi szervezetbe indokolatlanul juttatott antibiotikum hatása rákkeltő, és súlyosan károsíthatja az immunrendszert.
A Hír TV adása után a hatóság azonnal intézkedett, tájékoztatott bennünket Süth. Még aznap este két megyei állatorvos ment a Klenáncz-üzembe, ahol átvizsgálták a termékeket, s azt keresték, van-e ott a műsorban bemutatott mézekből. Mint mondta, az ötféle mézből már nem találtak az üzemben, azonban kiderült, hogy valóban a Metró és a CBA boltjaiba kerültek ezek a termékek, amelyek visszahívásáról Klenánczéknak kell gondoskodniuk A főállatorvos azt nem tudta megmondani, pontosan hány üvegről van szó.
A hatósági intézkedés azonban nem terjedt ki a Klenáncz-üzem többi termékére. Érthetetlen, miért vállal a hatóság ekkora biztonsági kockázatot a fogyasztókkal szemben és a Klenáncz-üzem mellett, ahelyett, hogy a teljes körű vizsgálatok elvégzéséig felfüggesztené a vállalkozó tevékenységét. Klenáncz József lapunknak hangoztatott álláspontja is jó alapot szolgáltathatna az összes tétel átvizsgálására. Korábban ugyanis akképp fogalmazott, hogy a fogyasztóknak nem kell izgulniuk a mézben lévő antibiotikumok miatt, „egy kicsi nem árt meg belőle senkinek".
Süth azonban a Klenáncz-üzem tulajdonosának védelmére kelt. Kijelentette, hogy a nyomon követhetőség alapján azt vizsgálják, mely méhészetekből került a vélhetőleg szennyezett méz a Klenáncz-üzembe. Mert ha valóban antibiotikumos termékek ezek, akkor feltételezhető, hogy az már a termelőtől került szennyezetten a csomagolóhoz, azaz nem a Klenáncz-üzemben került bele a szer. A főállatorvos utalt arra, hogy ezek a méhészek lényegében „befeketítették Klenáncz jó hírét", hiszen a szennyezett méz tőlük származik Süth azonban megfeledkezik arról, hogy a Klenáncz-üzem jó hírét nem lehet már befeketíteni, hiszen termékei az OMME és a média által indított vizsgálatok mindegyikén és minden évben megbukott. Vagy azért, mert hamisítottak voltak, vagy azért, mert mérgezettek, amiről Süth Miklós és a bolthálózatok is pontosan tájékozottak lehetnek a hírekből és az egyesület honlapjáról. Ráadásul nemcsak a méhészek a hibásak abban, hogy a fogyasztók szennyezett terméket vásárolhatnak, hanem az is, aki a méhészektől kapott nyersanyagokból - azok optimalizálásával (szűrésével, összekeverésével, melegítésével stb.) - elkészíti a valódi, már a fogyasztók asztalára kerülő terméket. Így látták ezt a jogszabályalkotók is, akik 2008-ban létrehozták az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvényt, amelyről Süth nem óhajt tudomást venni. A törvényben világosan meghatározzák az élelmiszerláncban a csomagolóüzemek, így a Klenáncz-üzem felelősségét is. „Az élelmiszer biztonságosságáért és minőségéért az élelmiszer előállítója felelős. (...) Az élelmiszer-vállalkozás felelős az élelmiszer biztonságosságáért és minőségéért, amennyiben a forgalomba hozatalt kizáró hibát ő okozta, vagy az általa is felismerhető lett volna. A hibáért a magyarországi első forgalomba hozó akkor is felelős, ha azt nem ő okozta, amennyiben a forgalomba hozatalt kizáró hiba a magyarországi első forgalomba hozatalt megelőzően keletkezett" - állapítja meg a jogszabály.
2010. március 16. - Süth Miklós csak a méhészeket büntetné, a Klenáncz-üzem jó hírének védelméért viszont síkra szállt