Külföldre repülnek a magyar méhek (Kisalföld)

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
2010. július 19. - Arabok érdeklődtek megyénkbeli méhcsaládok iránt, észt méhészek pedig már vásároltak is méhkirálynőket a Győrhöz közeli anyanevelő telepről.  Nem csak a magyar méznek van jó híre világszerte.
Ötven észt méhész látogatta meg nemrégiben az egyetlen magyar méhtermékenyítő állomást Abdán és Szémann Tamás méhanya-neveldéjéből pár tucatnyi királynőt vásároltak, hogy kipróbálják, náluk beválnak-e, ha a méhcsaládokat meg akarják újítani. Ugyanis a méheknél egy kolónia összes dolgozója az anya leszármazottja, ezért ha új uralkodó kerül a trónjára, teljesen megújul a család genetikai állománya. Ehhez semmilyen más fajnál nem elég egy egyed lecserélése. A méheknél sem a raj akármelyik tagjáról van persze szó. De így a méhek öt alapfajtája közül a hazánkban megbecsült krajnai takarékossága örökíthető tovább, aminek már éppoly jó híre van világszerte, mint a magyar méznek.
A méhekre „eleve jellemző a szorgalmas gyűjtögetés, de a magyarországi krajnai más méhfajtáknál is takarékosabb. A mézhordás időszakát például az olasz fajta is jól kihasználja, de arra már nem ügyel, mint a krajnai, hogy teleléskor az élelem jobban fogy, ha ősszel nem kezdik el korlátozni a fiasítást. Így míg a magyar méhcsalád 15 ezer körüli egyeddel telel, az olasz 30 ezerrel, ami; kétszer annyi mézfogyasztást jelent. S tavasszal sem kerül hátrányba a krajnai: ugyan átmenetileg megcsappant családjának mérete, de robbanásszerűen tudja fejleszteni, növelni az egyedek számát. A gyors gyarapodással akácvirágzás idejére már 60-70 ezres a kolónia lakóinak száma. Ezen tulajdonságokat szeretnék más országokban is a méhekbe átörökíteni.
- Jól szervezetten és mindig optimális hatékonysággal működik a méhek gazdasága: az éppen adódó viszonyokhoz képest jól kihasználják forrásaikat és nem tűrik meg az ingyenélőket - szögezte le Szémann Tamás, aki, mint más méhészek, szeret párhuzamot vonni az emberi társadalom és a szorgos kis rovarok világa között. Elmondta, hogy egy méhanya ára háromezer forint. Azt is érdemes tudni, hogy a növények beporzásával a méhek akkora hasznot hajtanak, mint a mézük értékének ezerszerese. S míg Magyarországon a legnagyobb a méhsűrűség a világon, máshol hiány mutatkozik e téren, például Kaliforniában a méhészeknek még fizetnek is a beporzásért és ebből több bevételük van, mint a mézből. RIMÁNYI ZITA


Az esőzések, a hideg miatt nem tudták elég helyen elvégezni idén a beporzást a méhek. Emiatt kevesebb lesz a gyümölcs és a méz is. Szémann Tamásnak akácmézből a szokásos mennyiségnek csak a 10 százaléka lett, vegyes virágmézből negyvenszázaléknyira számít. Emiatt a tavaly még kilónként 1400 forintos akácmézet már 1800-ért adják, pedig még a tavalyi mézet árulják. Az idei termés a piacon kilónként hamarosan 2400 forintba is kerülhet, üzletekben 3 ezerbe. A vegyes mézet az elmúlt évben a piacokon 1200 forintért adták, most már 1400-ért. Az idei vegyes méz ára a kevés termés ellenére se nagyon nőhet, mert a külföldről érkező mennyiség konkurenciát jelent. Viszont az akácméz szinte hungarikum, sehol ilyen állagú, ízű nem készül.



Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés

© 2024 Forestpress. All Rights Reserved.