Életveszély a szomszédban, mégsem tiltható (Heves Megyei Hírlap)

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
2010. július 28. - MÉHÉSZKEDÉS  Állattartás és állattartás között az érvényes jogszabályok szerint óriási különbségek vannak. A méhtartást például helyi rendeletben nem korlátozhatják az önkormányzatok. A haszonállatok vagy a kutyák tartására szigorú rendelkezések vonatkoznak, de a méhészkedés kevesbé szabályozott, függetlenül attól, hogy milyen veszélyt rejthet például a méhészet szomszédságában élők számára.
– A telekszomszédom még május közepén tíz kaptár méhet hozott, és mivel erősen allergiás vagyok a méhcsípésre, lehetetlen helyzetbe kerültem. Kértem az önkormányzatot, hogy segítsenek, mert a rovarok szó szerint akár az életemet veszélyeztethetik – elevenítette fel a történteket a Petőfi út 50. szám alatt élő visontai asszony.
A jegyző ekkor arra kötelezte a méhészt, hogy azonnal szállítsa el a kaptárakat. Az indoklásban szerepelt, hogy a szomszédasszonynak orvosi igazolása van arról, hogy milyen életveszélyt jelent számára a méhcsípés, ami miatt azonnali orvosi ellátásra szorulhat. Mindezek miatt „szobafogságra” van ítélve, az ablakot sem meri kinyitni. A kaptárak viszont ott maradtak a szomszédban, sőt egy héttel később még újabb 9 érkezett. Egy újabb bejelentésre a jegyző ismét felszólította a méhészt, hogy tegyen eleget kötelességének, és vigye el a telkéről a méheket, mert azok már a járókelőket is zavarhatják.
– Számomra teljesen érthetetlen, hogy a második bejelentés után a jegyző a nagy sárra hivatkozva meghosszabbította a kaptárak elszállításának határidejét – mondta a visontai panaszos. – Jártam a polgármesternél is, aki megígérte, hogy a képviselők tárgyalnak majd a méhek kitiltásáról, de úgy tudom, az előterjesztés el sem jutott a képviselő-testületi ülésre.
Hegedűs Hajnalkától, Visonta jegyzőjétől megtudtuk: az önkormányzatot nem érheti vád, hiszen a rendelkezésére álló 22 nap helyett birtokvédelemre hivatkozva még a panaszbejelentés napján kiadta a határozatot a méhek elszállításáról.

– Amikor a méhész nem tett eleget a felszólításnak és újabb kaptárakat hozott, felvettük vele a kapcsolatot, és kiderült, hogy az újabb „szállítmány” érkezéséig a postán még nem kapta meg a határozatot. Később pedig a májusi esőzések és a telkén lévő hatalmas sár miatt húzódott el a kaptárak elvitele – tette hozzá a jegyzőnő. – A helyi képviselők bizottsági ülésen tárgyalták az esetet, de mivel az önkormányzatinál magasabb szintű jogszabály lehetőséget ad bárki számára a méhészkedésre, helyben nem korlátozhatjuk azt semmilyen rendelettel.

Az Alkotmánybíróság már elutasította
Több önkormányzat is megpróbálkozott már azzal, hogy a méhtartás feltételeit – a MÉM-nél szigorúbban – maga rendezze. Ám az Alkotmánybíróság az önkormányzatok ehhez hasonló rendeleteit az indítványozók beadványai nyomán megsemmisítette. Az alkotmány ugyanis kimondja: „A helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.”
A panaszos szomszéd mondandója után kíváncsiak voltunk a bepanaszolt méhész véleményére is. A férfi – aki nevét nem szívesen látná viszont – elmondta: négy éve akácvirágzáskor minden májusban csak két hétre viszik a fia méheit a visontai telkére. Éppen ezért nem érti, hogy telekszomszédja miért éppen most tett panaszt ellene. Ráadásul a fiának a méhészkedés mindaddig megélhetési forrás volt, amíg nem talált magának állást.
– A két porta között egy viszonylag magas fal húzódik, de ha a szomszéd kérte volna, akkor húzok a tetejére sűrű szövésű hálót vagy nádfüggönyt, hogy ne szálljanak át hozzá a méhek. Ha nem piszkálják őket, ezek a rovarok nem támadnak. Rajzáskor a méhlegelőre járnak, ami a kert végében van, és onnan hordják a nektárt. Egyébként mi a garancia arra, hogy épp az én méhem csípi majd meg valamikor a szomszédot? – vélekedett a méhész, aki portálunkon keresztül felajánlotta a méhcsípésre allergiás asszonynak, hogy ha azzal segíthet neki, hogy megvásárolja a méhszúráskor beadandó gyógyszerszettet, akkor erre is hajlandó.

Hasonló esetekben – a jogi szabályozás szerint – két megoldás kínálkozik: az „ellenérdekelt felek” a jószomszédi viszonyra alapozzák kapcsolatukat, és megbeszélik, majd megoldást keresnek problémájukra. Vagy ha ez nem sikerül, akkor a bíróságtól jogi úton kérhetnek orvoslatot. Juhász Marianna

Injekció és gyógyszer a gyors segítség
– A méhcsípésre allergiásokat sürgősségi gyógyszerszettel látják el – tudtuk meg az egyik gyöngyösi gyógyszertárban – Az adrenalint tartalmazó ampullák – összetételüktől függően – eltérő gyorsasággal ürülnek ki a szervezetből. Kétféle szer van forgalomban, az egyik – amilyet a panaszos asszony is kapott – fél-egy óráig hat. Ennek az időnek mindenképpen elegendőnek kell lennie arra, hogy szükség esetén biztonságosan orvoshoz jusson a beteg.

Nem tudni, a szervezet hogyan reagál
Dr. Tüdős Ágnes allergológus elmondta: attól, hogy valakinél allergiás reakciót váltott ki egy méhcsípés, nem biztos, hogy a következő méhszúrásra is hasonlóképpen reagál a szervezete. De kétségkívül nagyobb a valószínűsége a bőrpírnak, a viszketésnek, a nehézlégzésnek és akár az eszméletvesztésnek is. Ettől függetlenül nem lehet kijelenteni, sem elvetni a közvetlen életveszélyt.


Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés

© 2024 Forestpress. All Rights Reserved.