2010. augusztus 30. - TOLNA MEGYE | Vége a mézgyűjtési szezonnak, a
méhek pihenésre rendezkedtek be a következő hónapokra. A méhészek
osztanak, szoroznak, az idei év mérlege lehangoló. A méhcsaládok tavaszi fejlődése sok reményt adott a termelési idény előtt, mondta Nagyernyei Attila, a megyei egyesület vezetője. A repcére vándorló méhészek méhcsaládjai még tovább erősödtek, így a szerencsésebbek némi elvehető mézhez is jutottak. Az akác is sok reményt adott, pár nappal a teljes virágzás előtt is, hiszen a növény megyénkben fagykár nélkül vészelte át a telet.
- Ezután jött a tíz napig tartó „hidegzuhany", - mondta Nagyernyei Attila. A következmény: Tolna megyében nagyon kevés akácméz termett, a virágzás alatti esős időjárásnak köszönhetően. A pergetett méz víztartalma is rendkívül magas volt, exportra így nem kerülhetett
belőle. Ez a tény sok méhészt sokkhatásként ért, főként a tisztán ebből élő profi vállalkozókat.
Az akác után a megye méhészeinek 80-90 százaléka nem pergette ki a kevéske termést, mert utána élelemhiányban szenvedtek volna a méhcsaládok, mondta a szakember. Akácvirágzás után három hétig semmilyen külső nektárforrást nem találtak a méhek, emiatt etetni kellett.
Ennek meg is lett az eredménye, a méhcsaládok bomba erősségűre fejlődtek, tömeges rajzás kezdődött, a munka nélkül maradt, kipihent méhek további barázdákat húztak a méhészek homlokára.
Ezt a felejteni való időszakot azok élték túl, ahol a közelben nagy kiterjedésű hárs erdők vagy selyemfű (vaddohány) legelők voltak. Méhész szemmel, a hárs közepesen, a selyemfű igen gyengén sikerült. Néhányan facéliával kísérleteztek, de ebből sem lett csúcstermés. Az év utolsó árumézet adó növénye a napraforgó volt. Sok méhész az idén csak ebből tudott pergetni.
- Megyei szinten a napraforgótermést közepesnek ítélem, mert volt már sokkal jobb is, de rosszabb évekre is emlékszem - mondta a megyei szövetség elnöke.
A hiányos termés meg is látszik a méz árán. Kékesi Gábor szekszárdi méhésszel a piacon találkoztunk, ahol felcímkézett üvegekben, különböző kiszerelésben, mézet árult.
- Májusban, az akác után emeltek árat a méhészek, literje 1400 forintról 2000-re, a vegyes virágmézé 1200-ról 1500 forintra emelkedett. Ahogy a vásárlók, úgy a méhészek sem örülnek a drágulásnak, hiszen jóval kevesebbet lehet így értékesíteni, mondta a termelő. Ez az az ár, amit már nem lehet tovább emelni, akkor sem, ha semmi haszna nincs a terméken a méhészeknek, mert nem bírja el a piac, tette hozzá.
Eközben a méhek már a télre készülnek. A gondos termelők varroa-atka ellen próbálják megvédeni őket, hiszen sokan emlékeznek rá, hogy az elmúlt télen sok kaptár maradt emiatt a betegség miatt üresen.
Amit a mézről feltétlenül tudni kell
A méz a természet édes adománya, melyből több mint 300 félét készítenek a szorgos méhek. Ízük, hatásuk attól függ, hogy a bázisul szolgáló virágok milyen nektárral rendelkeznek. A méz gyógyító hatását már az ókori Egyiptomban is kihasználták, sebeket kezeltek vele. Minél sötétebb a színe, annál több ásványi anyag van benne.
Az emberi szervezet számára szükséges, 24 ásványi anyagból 22 van jelen a mézben. Édes ízének és kikristályosodásának mértéke a benne lévő szőlő- és gyümölcscukor arányától függ. Mivel a szőlőcukor igen gyorsan szívódik fel, kikristályosítja a mézet. A gyümölcscukor viszont, lassú felszívódásának köszönhetően, biztosítja a méz ízét.
A napraforgóméz például nem olyan édes, mint az akácméz, és sokkal könnyebben is kristályosodik. A mézben sokféle vitamin megtalálható (Bl, B2, B5, B6, C, M, P), ám mennyiségük meg sem közelíti a friss gyümölcsök vitamintartalmát. Sajátossága ellenben, hogy vitamintartalmából a tárolás során sem veszít, akár hét éven át is megőrzi. Mauthner Ilona
