2010. szeptember 29. - Hiába duplázódott meg az ár, a méztermés csak
harmada az átlagos évjáratoknak - rossz idő járt idén a méhekre. Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke lapunknak elmondta: idén 3-4 ezer tonna akácméz készült a kaptárakban, míg egy átlagos évben 10-12 ezer tonnát is piacra dobnak a méhészek. Más mézekből is jóval kevesebb volt a „termelés", ezek összesen alig nyomnak 6-8 ezer tonnát. Ezért történelmi csúcson vannak a mézárak, mert a méhészektől most az átlagos 600 forint helyett 1150-ért veszik az akácmézet és 720-ért a vegyes virágmézet. Az üzletekben a vásárlók ennek duplájáért juthatnak a természetes édesítőkhöz.
Mindezt csak tetézi, hogy megjelent a szervezett bűnözés a méhészeti ágazatban. Bross Péter szerint egyre többen próbálnak kaptárlopással nyerészkedni. Régebben is előfordult méhlopás, de ilyenkor a tolvaj célja csak a rovarszerzés volt, s így a kár is elenyésző. Akkoriban a lopott kaptár felesleges volt, ezért elégették. Most előfordul, hogy a bandák egyszerre 50-60 kaptárt lopnak, s ezt adják el. Ezzel idén összesen 200 millió forint kárt okoztak.
Egyébként könnyen a tolvajok nyomára lehet akadni, mert legtöbbjük örökölt méhállományra és a szakértelem, hely hiányára hivatkozva szövegezi ki hirdetését és próbál vevőt találni a kaptáronként 30-40 ezer forintot érő méhkolóniára 25 ezer forintért. A rendőrség a lopás tényének rögzítésén túl nem tesz, tehet semmit, ugyanis a kaptárak és a méhek életterét biztosító keretek nem rendelkeznek egyedi azonosítóval vagy a tulajdonos kilétét bizonyító jelzéssel.
Ma délelőtt Tatabányán a méhészek demonstrálnak: a lakosság és a hatóság figyelmét kívánják felhívni a jelenségre, s azért választották helyszínnek Tatabányát, mert a Tatabányai Városi Bíróságon a méhészek szempontjából precedensértékű per kezdődik aznap. Egy közeli méhészetből elloptak 60 méhcsaládot, amelyeket a tulajdonosok később megtaláltak. A kaptárakat - egy év telt el a lopástól - a tulajdonos visszahozhatta az „új" helyükről, hiszen egyértelműen bizonyítani tudta (beégetéssel jelölték a kaptárakat), hogy ő a tulajdonos. Az, akitől visszahozták, újabb egy év elteltével beperelte az eredeti méhészetet, keresetének alapja: jogcím nélküli gazdagodás. Azt állítja, ő csak üres kaptárakat „szerzett", és most kéri a méhek árát és egy év elmaradt hasznát.
Lapunk információi szerint ma bejelentik, hogy az OMME pénzügyi alapot hoz létre a méhlopások felderítésében sokat tett rendőrök anyagi meg-jutalmazására. Ugyanakkor a demonstrálók szeretnék elérni, hogy kiemelt ügyként kezeljék a méhlopásokat. Ezenkívül kezdeményezik, hogy a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz tartozó Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal vegye lajstromba a 900 ezer magyar kaptárt, és tegye kötelezővé a kaptárak külső, látható jelölését. Czauner Péter
