2010. október 14. - Pusztulás és kaptárlopás tizedeli a méhészeteket Évi 32 millió euróra emeli 2011-től az Európai Bizottság a méhészeti nemzeti programok uniós támogatását. Jó hír ez a téli pihenőre vonuló méhészeknek, de az ágazat súlyos problémáira korántsem jelent megoldást.
Az eddigi 26 millió euró után 2011-től 2013-ig évi 32 millió euró hozzájárulást kapnak a méhészet nemzeti programjai a méhpusztulás elleni fellépésre, a kaptárak állománypótlására, kutatási programok beindítására. Magyarországon az elmúlt időszakban a támogatás kihasználtsága 90 százalék felett járt, jövőre a magyar méhészek pedig 1,2 milliárd forinthoz jutnak: ez 20 százalékkal több, mint az előző ciklusban. „Az Európai Bizottság ezzel azt jelezte: tud a méhészek nehézségeiről" - értékeli a Heti Válasznak a változásokat Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke. „Magyarországon 900 ezer méhcsaládot tartanak számon, méhcsaládonként körülbelül 280 forint közvetett támogatásemelést kapnak a tagállamok, ami a méhészeknek 140 forint családonkénti plusztámogatást jelent" - érzékelteti a helyzetet a szakember.
„Húsz éve 20 ezren tartottak félmillió méhcsaládot, ma 14 ezren tartanak közel egymillió családot, viszont sokkal több a főállású méhész, mint annak idején" - mondja Bross. Ráadásul Magyarországon található Európa egyik legnagyobb méhészete - hatezer méhcsaláddal -, és nálunk a második legmagasabb az egy négyzetkilométerre jutó méhcsaládszám is.
A méhek ugyanakkor nálunk is tömegesen pusztulnak, s a jelenségre nincs biztos magyarázat. Itthon évente 10-20 százalékos a méhveszteség, de Franciaországban és Németországban 15 év alatt negyedére csökkent az állomány. „Pusztulnak, legyengülnek a méhek, csökken a termelőképességük. Életben tartásuk is sok küzdelemmel jár" - mondja az egyesület elnöke. Az azonban tény, hogy az intenzív növénytermesztés következtében a változatos növényvilág helyett a méhek táplálkozása szempontjából egysíkú élettér jött létre. A méhpusztulás okai között - a Varroa atkán kívül - a növényvédő szerek, a környezetszennyezés és egyéb ismeretlen tényezők is nagy szerepet játszanak.
Ráadásul évente 200 millió forintra becsülhető közvetlen kárt okoznak a méhtolvajok is, a közvetett kár pedig ennek többszöröse. Bross szerint „a tolvaj eladja őket egy jóhiszemű méhésznek, vagy addig tartja a méheket, amíg el nem pusztulnak, s ekkor a kaptárakban lévő mézet kipergeti". Az egyesület ezért rendőrségi akciócsoportot és a kaptárak kötelező megjelölését szorgalmazza.
Bár szintén üdvözli a támogatások emelését, Glattfelder Béla, a Fidesz európai parlamenti képviselője inkább a fogyasztók megtévesztésére hívja fel a figyelmet. „Az EU- és nem EU-tagállamokból származó kevert méz esetében ugyanis elég egy csepp, ami az unióból származik, és máris ezt hangsúlyozhatják a csomagoláson; ugyanakkor számos, mézet csak nyomokban tartalmazó élelmiszeren használják a kaptár, a méz, a méh
imázsát." A szakpolitikus ezért módosító indítványt nyújtott be a fogyasztók és a minőségi európai méz védelmében az Európai Parlament egyik kapcsolódó jelentéséhez. RAJCSÁNYI GELLÉRT
A MAGYAR MÉHÉSZET SZÁMOKBAN
14 EZER MÉHTARTÓ (ebből négyezer hobbiméhész).
960 EZER MÉHCSALÁD (ez az unió méhcsaládjainak 9 százaléka).
23 EZER TONNA egy átlagos évben a magyar méztermelés (ez az unió méztermelésének 12 százaléka).
50 SZÁZALÉKA AKÁCMÉZ a magyar méztermelésnek.
75 SZÁZALÉKÁT exportáljuk, 25 százalékát itthon fogyasztjuk el a méztermelésünknek.
0,6 KILÓ MÉZET fogyasztunk fejenként évente. Ez kétszer annyi, mint a rendszerváltás éveiben.
1,4 MILLIÓ forintot ad a hazai méz reklámozására a magyar állam (míg a hazai bor reklámjára 1,5 milliárdot fordít).
