2010. október 19. - A közelmúltban Tatabányán tüntettek az ország
méhészei, köztük közel száz megyénkbeli termelő. Az immáron rendszeressé
vált méhlopások miatt demonstráltak a tüntetők. Az idei esztendő szomorú éve a hazai méhésztársadalomnak — tájékoztatta a Szoljon.hu-t a tüntetés előzményeiről Molnár Ferenc megyei méhészeti szaktanácsadó.
Az akác virágzása alatti kedvezőtlen időjárás következtében az elmúlt 50 esztendő leggyengébb méztermése lett ebben az évben. A másik nagy csapás, hogy a közelmúltban nagyon megszaporodott és kárértékükben megnövekedett a méhcsaládlopások száma: éves szinten meghaladja a 200 esetet A termelők tapasztalatai szerint immáron kijelenthető, hogy napjainkban szervezetten történik az országban a méhlopás. Egyszerre sok méhcsaládot, általában 40-70 darabot lopnak el, amelynek összkárértéke meghaladja a 2,5 millió forintot A rendőrség nyomozati eredményessége szerény teljesítményt mutat, az elkövetők vagy az ismeretlenségben maradnak, vagy pedig szerény mértékű büntetési tételekkel sújtják őket. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) vezetősége tulajdonképpen erre kívánta felhívni a figyelmet a tatabányai tüntetéssel — mondta Molnár Ferenc.
Megyénkben legutóbb augusztusban tett bejelentést egy méhész a rendőrségre, miszerint Törökszentmiklós határában elhelyezett 20 kaptárát és 40 méhcsaládját ismeretlenek eltulajdonították. Ezzel közel 2,5 millió forint kára keletkezett. Pár héttel később Szolnok—Szandaszőlős külterületén megtalálták a méhész kaptárait, melyekből a mézet kipergették, a kiválogatott méhcsaládokat pedig ellopták, míg a többit a rétre öntötték. A rendőrségen egyébként folyik a nyomozás az ügyben.
A termelők a minapi demonstrációjukat azért Tatabányán tartották, mert a Tatabányai Városi Bíróságon a méhészek szempontjából precedens értékű per kezdődött Egy károsult, a környei Simon József — akitől 60 méhcsaládot loptak el — egy évvel később 200 kilométerre megtalálta azokat, s a kaptárakat elhozhatták a „gyanúsított" méheséből, hiszen egyértelműen tudták bizonyítani, hogy az ő tulajdonuk. A „gyanúsított", újabb egy év elteltével, beperelte az eredetileg károsult méhészetet, arra hivatkozva, hogy ő csak üres kaptárakat „szerzett", és most kéri a méhek árát, és egy év elmaradott hasznát. Ezt megteheti, többek között azért, mert a „gyanúsított" ellen még csak rendőrségi eljárás sem indult, noha még további ismeretlen eredetű kaptárakat találtak nála — tájékoztatta lapunkat az OMME vezetősége.
A méhészek a hét pontból álló petíciójukat Michl Józsefnek, a tatai egyéni országgyűlési képviselőnek adták át hogy vigye azt az Országház elé, illetve juttassa el az illetékes minisztériumokhoz és hatóságokhoz.
Mi nehezíti az elkövetők kézre kerítését?
— A méhkaptár-, illetve méhlopás szezonálisan, jellemzően tavasszal, illetve július és augusztus között előforduló elkövetési magatartás megyénkben is — mondta érdeklődésünkre Pásztorné Kovács Ágnes főhadnagy, a megyei rendőr-főkapitányság sajtószóvivője. — Kapitányságonként évente 1-2 alkalommal indítunk nyomozást ilyen jellegű bűncselekmény kapcsán. Ezen események felderítése rendkívül nehéz. A legtöbb cselekmény külterületen történik, ahol nem megoldott a folyamatos őrzés. A kaptárak ugyan azonosítási számmal vannak ellátva, de az elkövetők ezektől szabadulnak meg leghamarabb. A méhek, méhcsaládok pedig nem beazonosíthatók, az igazai értéket viszont ők képviselik. Tanút, szemtanút szinte lehetetlen találni. Mivel feltehetően méhészberkeken belül folyik az értékesítés, így megyéken átnyúló az elkövetés-értékesítés. A lebukás veszélye kisebb a tolvajoknak, ha más megyében értékesítik a zsákmányt — sorolta a nyomozás sikerességének nehézségeit a sajtószóvivő. Mészáros Géza
A maffia tartja rettegésben a termelőket az egész országban? (Új Néplap)
- Főszerkesztő
- Méz
- Találatok: 780
