Védettséget a zselici hársméznek (Somogyi Hírlap)

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
2011. február 25. - SOMOGY Különleges minőség és zamat, az egyediség jó reklám az uniós piacon
Édes remények Somogyban: földrajzi eredetvédelmi minősítést akarnak a zselici ezüsthársméznek a helyi méhészek. Kettős hozadéka lehet a változásnak - erősödik az ágazat pozíciója és a nemzetközi piacon népszerűbbé válhat a somogyi termék.
Szegedi paprika, makói hagyma, gyulai és csabai kolbász: a világszerte ismert és kedvelt eredet védett termékek klubjába kívánják sorolni a zselici hársmézet Minősége a hazai piacon és a határokon túl is jól ismert, s az ebből fakadó előnyöket kívánják kihasználni a méhészek. Somogyban nagyjából 1500 regisztrált szakember dolgozik, évente közel 2000 tonna mézet állítanak elő. A mennyiséget tekintve a lista élén az akác áll, de dobogós helyet vívott ki a hárs és a repce. Ami különlegesség: hazánkban a legnagyobb egybefüggő hársterület a Zselicségben található.
A somogyi szakmai szervezetek vezetői, akik csütörtökön az agrárkamara kaposvári központjában találkoztak, azzal érvelnek: szükség van a hárs hivatalos elismerésére. Bár köztudott, hogy kiváló a magyar méz minősége, a somogyi termék számára égetően szükség van az újabb piacra, s persze jól jön a reklám is.
- Franciaországban, Németországban az eredet védett terméket gyakran másfél, kétszer magasabb áron el lehet adni, mint az ugyanolyan, de minősítés nélküli élelmiszert - magyarázta lapunknak Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke. - Persze nemcsak anyagi-, hanem szakmai szempontból is rendkívül fontos a tanúsítvány megszerzése.
Kiváló minőség, gazdag szakmai múlt - ezt emelte ki Mészáros János, a Zselici Méhész Egyesület elnöke. Levéltárban őrzött okmányokra hivatkozva azt mondta: térségünkben már a 13. századtól kezdve méhészkednek, s az elmúlt időszakban is szép sikereket könyvelhettek el a somogyiak. E tényre valamint a méhészek elhivatottságára és áldozatos munkájára utalva hangsúlyozta: mindent meg kell tenni a helyi áru népszerűsítésére.
Ez korántsem lesz egyszerű: hosszú, rögös út előtt állnak a méhészek. Nagy Csaba, megyei méhészeti tanácsadó azt mondta: több lépcsős folyamat vár a csapatra. Előbb a hagyományok, ízek, régiók termékkörbe kerülhet a zselici méz, s ezután következhet az eredetvédelmi eljárás. S vajon mitől is kedvelt a hársméz? Bíró Márton, a Magyar Mézút Egyesület országos elnöke lapunk kérdésére azt mondta: íze, zamata és beltartalmi értéke miatt kiemelkedik az egyéb mézfajták közül. Az ország távoli pontján sokan eleve a somogyi, üvegbe csomagolt mézre vadásznak a boltokban. És ha meg lesz a minősítés, vélhetően még nagyobb lesz a keletje. Harsányi Miklós

Huszonötezer tonna mézet állítanak elő
MEGCSAPPANT a megyei akácméz készlet, akadt olyan üzlet, ahol csupán kéthavi tartalék maradt - adtuk hírül tavaly ősszel. Immár bizonyossá vált: gyenge idényt zártak 2010-ben a méhészek. Ráadásul azóta tovább csökkent a mézmennyiség: számos településen már csak közvetlenül a termelőknél juthatunk nagyobb tételhez. SOMOGYBAN a korábbi években megtermelt 2000 tonna 20-25 százalékát pörgették ki. Érzékenyen érintette őket mindez anyagilag. Hazánkban a méhészek forgalom csökkenése rendkívül jelentős; megközelítette a nyolc-kilenc milliárd forintot Bross Péter kitért arra is: remélhetően idén jobb évük lesz, a tavalyinál S akárcsak a korábban, 2011-ben is 20-25 ezer tonna mézet termelnek a hazai vállalkozások. Ezzel a mennyiséggel Magyarország a harmadik helyen áll az európai országokat tömörítő értékesítési listán.


Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés

© 2024 Forestpress. All Rights Reserved.