2011. május 12. - Méhészek kontra vidékfejlesztési tárca A felvásárlás teljes leállásától tartanak a méhészek, ha a hatóság ragaszkodik a szerintük az unióban egyedülálló zéró toleranciához a méz antibiotikum-tartalmát illetően.
HAT MÉHÉSZNÉL, illetve mézcsomagolónál talált szabálytalanságokat az élelmiszer-biztonsági hatóság, amióta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter tavaly december közepén bejelentette, hogy országos mézellenőrzést rendelt el. A kiemelt figyelmet a miniszteri közlemény azzal indokolta, hogy „ismeretlen eredetű, illegális, antibiotikummal fertőzött méz jelent meg a hazai piacon". A nagy kormányzati nekibuzdulás apropóját a Magyar Nemzet és a Hír TV beszámolója szolgáltatta, amely szerint a Pannon Honig Kft. gödöllői telephelyén általuk vásárolt mézet bevizsgáltatták, és a laboratórium antibiotikumot mutatott ki benne. Ezt aztán a hatósági mintavétel nem igazolta, bár ezúttal is ugyanoda, a brémai Intertek Applica laborjába küldték a mintát. így a Pannon Honig neve nincs is a jogsértők listáján.
Ott van ellenben a belpiac egyik legnagyobb szereplője, a dömsödi Klenáncz Méhészet, mégpedig négy tételben, összesen 30 mintájával, elsősorban a szulfadimetoxin nevű antibiotikum-szermaradvány jelenléte miatt. A hatóság által kifogásolt hatóanyag-mennyiség Klenáncz termékeinél minden esetben 10 mikrogramm alatt volt kilónként. Ennek azért van jelentősége, mert a laboratóriumok egészen a legutóbbi hónapokig csak eddig az értékig tudták akkreditált módon - azaz hitelesíthetően - kimutatni az ominózus szermaradvány jelenlétét, azóta viszont a határ 0,5 mikrogrammra csökkent. „Minden gyártási tételt akkreditált laboratóriumban vizsgáltatunk meg, és amikor a hatóság által visszavont mézek a boltokba kerültek, a laborban azt közölték velünk, hogy nem mutatható ki bennük antibiotikum" - mondta a HVG-nek Klenáncz József. Ő erre hivatkozva vitatja is a forgalomból kivont és megsemmisítésre szánt méz értékének ötszörösére, mintegy tízmillió forintra rúgó büntetést.
A zéró tolerancia jogbizonytalanságot okoz - magyarázza Klenáncz -, mivel senki nem adhat garanciát arra, hogy a jelenlegi mérési módszer nem finomodik-e tovább. Az aggály nem alaptalan: a német laborok már 0,1 mikrogramm szennyezést is ki tudnak mutatni, bár akkreditációjuk erre a nagyságrendre még nem vonatkozik. De a veszély ott lebeg a felvásárlók feje fölött, akik emiatt nem mernek mézet venni a termelőktől. A mézkereskedők Klenáncz vezette érdekvédelmi szervezete nemrég felvetette, hogy ebben a helyzetben „a mézkereskedelem teljes felfüggesztése mellett kellene dönteniük". A büntetés ellen Klenáncz fellebbezett, és annak is szeretne utánajárni, miként lehetséges, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei élelmiszerlánc-biztonsági hatóság által a termékeiből vett 24 mintából 20 egyformán 1-1 mikrogramm szulfadimetoxint tartalmazott. Ezek a mézminták hét különböző gyártási tételből kerültek ki, így nem életszerű, hogy antibiotikum-tartalmuk hajszálra megegyezzen.
Antibiotikum - ellentétben az elmúlt évek mézhamisításai során használt anyagokkal - a méhészek tevékenysége során kerülhet a mézbe. Előfordulhat, hogy egy-egy betegség ellen a most kimutatott hatóanyagot tartalmazó gyógyszerrel, tiltott módon kezelik a méneket, de ha ez történik, a mézben lévő mennyiség sokszorosa a 10 mikrogrammnak - állítják szakértők. Antibiotikum azonban más módon, például az állattartó telepeken az itatóvízbe adagolt gyógyszerrel is bejuthat a méhecske szervezetébe, majd a mézbe, ezt pedig a termelők szerint lehetetlen kivédeni.
Az EGÉSZSÉGRE - állítják a méhészek - semmiképpen nem lehet ártalmas a szóban forgó dózis. Erre utal, hogy a méznél jóval nagyobb mennyiségben fogyasztott tejnél, húsnál a szulfonamidokra - e csoportba tartozik a magyar mézekben kimutatott antibiotikum - 100 mikrogramm a Brüsszel által meghatározott határérték. Ezért kérték nemrég kétezer aláírással ellátott petíciójukban a méhészek, hogy a magyar hatóság ne az EU betű szerinti szabályozásából következő zéró toleranciát alkalmazza, hanem határozzon meg úgynevezett cselekvési küszöbértéket, amely fölött szankcionál. A vidékfejlesztési tárca viszont éppen az uniós követelményekre hivatkozva utasította el a kérést, mondván, Magyarország nem térhet el a brüsszeli előírásoktól. A méhészek erre azzal rekontráztak, hogy bár az uniós regula szerint a mézben nem lehet antibiotikum, az egyes tagországok saját határértékeket állapítanak meg, ami alatt nem tartják veszélyesnek a szermaradványt. Ez a gyakorlat a magyar méz fő piacainak számító Német-, Olasz- és Franciaországban is, ahol kilónként 5, illetve 10 mikrogrammnál húzták meg a határt. A méhészek attól tartanak, az ennél nagyobb magyar hatósági szigor miatt az importőrök nem vásárolnak Magyarországról, nehogy a számukra még bőven megfelelő, javító méznek használt- tehát más mézekkel kevert - magyar terméket 1-2 mikrogrammnyi antibiotikum miatt le kelljen venniük a polcokról.
Fölösleges hisztériakeltésnek tartja a mézfelvásárlás leállásáról szóló nyilatkozatokat Takács Ferenc, a legnagyobb magyarországi feldolgozó, az Aranynektár Kft. tulajdonosa. Tapasztalatai szerint csupán a méhészek 1-2 százaléka próbál szermaradványos mézet leadni, és „amelyik méhész nem használ antibiotikumot, annak a mézében nincs is", bármilyen pontossággal mérnek is a laborok. Az Aranynektár már évek óta ki tudja szűrni ezeket a mézeket - állít j a, hozzátéve, hogy cége az idén is megjelenik felvásárlási ajánlataival a piacon. „A laborok a finomabb méréshatár akkreditációja előtt is jelezték, ha 10 mikrogramm alatti antibiotikum-jelenlétet észleltek a mintában, amit mindenkinek figyelembe kellett volna vennie a méz eladásakor" - mondta Takács a HVG-nek. Csakhogy ez jelenleg kisebbségi vélemény a mézpiacon.
A MÉHÉSZEK ELÉGEDETLENSÉGE kezd politikailag is kínossá válni. A jól szervezett ágazatban dolgozók közül egyre többen hangoztatják, hogy a 16 ezer méhész maga ellen fordításával, családtagjaikkal együtt, 40 ezer szavazót veszíthet a Fidesz. Különösen a megélhetésüket méhészkedésből előteremtő kistermelők vannak veszélyben, mivel nincs pénzük a méz eladás előtti bevizsgáltatására. Ha az ő termékeikben mutatnak ki antibiotikumot, az emiatt kiszabott ötszörös büntetésre minden vagyonuk rámehet; márpedig a felvásárlók-kötelesek jelenteni a hatóságnak, honnan származik a „szennyezett" méz. így érthető, hogy már több hónapja szinte áll a piac, igaz, ebben az óvatosság mellett szerepe van annak is, hogy a tavalyi gyenge termés már elfogyott.
Kérdés az is, hogyan reagálnak a fogyasztók a legújabb „mézügyre". A hamisítási botrányok után a piaci szereplők szerint érezhetően megnőtt a kereslet a közvetlenül a méhészek által forgalmazott termelői mézek iránt. Ezt most felülírhatja az antibiotikum körüli perpatvar, ami újra a „nagyok" felé terelheti a fogyasztókat. Aki az utóbbiak közül nem égette meg magát, most további piacokat nyerhet. KELEMENZOLTÁN
