2012. 05. 25. - MÉZTERMELÖK A vándorlások korlátozása miatt veszteségét szenvednek el Idén tavasszal négy békéscsabai méhészetben találtak nyúlós költésrothadást a megyei kormányhivatal állat egészségügyi igazgatóságának munkatársai. Így itt továbbra is települési zárlat van érvényben, a fertőzött méhészetektől méhcsaládokat, mézet, viaszt nem vihetnek ki. Tavaly ősszel Békéscsaba mellett Békésen,
Mezőberényben, Muronyban, Kamuton, Köröstarcsán, Tarhoson és Bélmegyeren, Szeghalmon és Nagyszénáson rendeltek el korlátozást, ezeket már feloldották. A vándorlások beszűkülése miatt sújtja leginkább a zárlat a méhészeteket. A bizonyítottan nem fertőzött méhészetek sem mindig kapnak engedélyt a kiválasztott helyen.
Többen kérdezték, mi a teendő, ha méhek lepik el a padlást, a kéményt, a nyaralót. A katasztrófavédelem szakfelszerelései a méhekkel szemben korlátozottak, és a méhek kifüstölése, vegyszeres irtása nem tartozik a műszaki mentés körébe. Közintézményeknél, iskoláknál, óvodáknál megteszik a szükséges intézkedést.
Békéscsabán még tart a zártat, máshol tavasszal feloldották
A nem fertőzött méhészetek vándorlásait is korlátozzák a megkeresett befogadóhelyek, a betegségtől félnek.
Nyúlós költésrothadást négy békéscsabai méhészeiben találtak a megyei kormányhivatal állategészségügyi igazgatóságának munkatársai tavasszal. A megyeszékhelyen továbbra is zárlat van érvényben, így a fertőzött méhészetekből méhcsaládokat, mézet, viaszt nem vihetnek ki.
Dr. Sidó Zoltán békéscsabai kerületi főállatorvos elmondta, tavaly augusztusban, illetve ősszel e kerületben Békéscsaba mellett Békésen, Mezőberényben, Muronyban, Kamuton, Köröstarcsán, Tarhoson és Bélme-gyeren rendeltek el zárlatot. Emellett korlátozás volt még Szeghalmon és Nagyszénáson.
— A nvúlós költésrothadás a lárva és báb közötti átmenetnél, a fiasításnál fellépő, baktérium okozta betegség - magyarázta dr. Sidó Zoltán. - A lárvákat tápláló méhek vagy a kaptárakba bejutó darazsak viszik be a fertőzést. Emiatt nyúlós masszává alakul a lárvatest.
A helyi zárlat a fertőzött méhészetre vonatkozik, a települési a fertőzött méhészet körüli, legalább öt kilométeres sugarú körre terjed ki. A méhek jellemzően csak két-három kilométernyire repülnek el a kaptártól nektárt gyűjteni. Békéscsabán azért van az egész városra kiterjedő korlátozás, mert négy méhészet érintett, kiterjedt területen. Hatvan napig kell folyamatosan fertőzésmentesnek lennie az állománynak, hogy a zárlatot feloldják, a szakemberek kéthetente vizsgálódnak.
Az őszi zárlatot — Békéscsaba kivételével - azért oldatták fel csak idén tavasszal, mert a fiasítás idején tudnak vizsgálatot végezni, télen pedig nem szaporodnak, elvackolnak a méhek, így a 60 napos megfigyelési időszak egy része egy tavaly szeptemberben észlelt fertőzésnél áttolódott idén tavaszra.
- A vándorlások korlátozása miatt sújtja leginkább a zárlat a méhészeteket - magyarázta Füredi László, a Békéscsaba és Vidéke Méhész Egyesület elnöke. — A zárlat területén lévő, de bizonyítottan nem fertőzött méhészetek kitelepülhetnek, ha megkapják a befogadóhelytől az engedélyt. Vannak olyan települések, ahol akkor sem adnak engedélyt, ha egészséges az állomány. Arra hivatkoznak, hogy tartanak a betegség behurcolásától.
Jellemzően a repceföldekre települnek ki először a méhészek, aztán jönnek az akácosok, majd a selyemkóró, az olajretek. Ilyen helyeken rengeteg nektárt gyűjtenek a méhek, tehát a méhészek jelentős bevételtől esnek el, ha nem üthetnek tanyát kaptárjaikkal ezen területeken.
A méhekkel kapcsolatosan többen kérdezték, hogy a katasztrófavédelmisek hívhatók-e házhoz méhek kifüstöléséhez, vegy-szeres irtásához. Tímár Tamás megyei katasztrófavédelmi szóvivő elmondta, ez nem tartozik a műszaki mentés körete, korábban segítő szándékkal végeztek időnként ilyet. Nemrégiben pontosították a megyénkbeli méhészek listáját, elérhetőségüket — ez megtalálható a www.bekes.katasztrofavedelem.hu honlapon -, őket kell értesíteni, begyűjtik a méheket. Ny. L
