2013.01.17. - Brüsszel vizsgálja a csávázást, egy kedvezőtlen döntés romba döntené a magyar termesztőket
Vizsgálja az UNIÓ élelmiszer-biztonsági hivatala az úgynevezett csávázás, vagyis a vetőmagok vegyszeres kezelésének méhekre gyakorolt hatását, s - bár erre kicsi az esély - akár ennek betiltására is tehet javaslatot. Egy ilyen lépés a hazai vetőmag-előállítás fokozatos leépülését okozhatja. Ennek pedig a magyar gazdaság egyik legsikeresebb ágazata kerülhet padlóra.
Évi 70-85 millió eurós kárt szenvedhet a magyar mezőgazdaság - állapította meg a Humboldt Élelmezési és Mezőgazdasági Fórum legfrissebb jelentése. Az intézet kutatói több uniós országra -köztük Magyarországra - kiterjedő felmérést kerítettek arról, milyen hatással lenne a nemzetgazdaságokra és az unió egészére egyes, ma széles körben használt technológiák korlátozása vagy felfüggesztése a vetőmagtermesztésben. A tudósok kiemelten vizsgálták azt, mi történne, ha az unió valamilyen oknál fogva betiltaná a vetőmagok neo-nikotinoid típusú rovarölő szerrel való kezelését, vagyis a csávázást. A vetőmagcsávázás az egyik leghatékonyabb növényvédelmi eljárás, és használatával nagymértékben hozzájárulhatunk a fenntartható mezőgazdasághoz. E növényvédelmi technológia a legjobban irányított eljárás, melynek során rendkívül kis mennyiségű hatóanyag használatával széles hatásspektrumú védelmet biztosíthatunk a fejlődő növényeknek. A tanulmány megállapítja, hogy a neonikotinoid hatóanyagú csávázószererek korlátozása vagy felfüggesztése 10-15 százalékkal csökkentené a termelést egy amúgy is éles versenyhelyzetben.
A magyar vetőmagágazat visszaesése súlyos társadalmi-gazdasági hatással járna a munkahelyek, az export és a nemzeti jövedelem tekintetében. Kedvezőtlen forgatókönyv esetén akár, a felére is visszaeshet a vetőmag-termelési egységek kihasználtsága, ami Európában a kukorica-vetőmag hiányát, Magyarországon pedig a vetőmag-előállítás fokozatos leépülését okozhatja. - Amennyiben ezt a technológiát Európa elveszítené, akkor a hatékony alternatívák hiánya miatt a kevésbe fenntartható, több évtizedes, régi növényvédő szerekhez kellene visszatérni - állapította meg a tanulmány szerzője, Steffen Noleppa, az Agripol - Network For POLICY Advice GbrR. tanácsadó iroda
társalapítója.
Hazánkban a neonikotinoidok használata a hibridvetőmag-termesztésben szinte teljes körű. Jelenleg majdnem az összes anyamagot ilyen típusú termékekkel csávázzák. Ha kivonják, helyettesítő termék és védelem nélkül maradhat a hibrid vetőmagok előállítása - válaszolta megkeresésünkre a Vidékfejlesztési Minisztérium. A tárca tudomása szerint hazánkban senki sem akarja jelenleg tiltani a technológiát, s azt még A Nyugat-Európában nagyon aktív méhészek sem támadják. Ezért is meglepő az uniós vizsgálat. Bár erre igen kicsi esély mutatkozik, mindenesetre az Európai Unió Élelmiszer-biztonsági Hivatala (EFSA) éppen azt vizsgálja, milyen hatással van a méhekre az említett csávázási technológia használata.
Sajtóhírek szerint az eredményekkel a napokban rukkolhat elő, ám nem valószínű, hogy egyértelmű végkövetkeztetéseket fogalmaznak meg. Itthon - fejtette ki a vidékfejlesztési tárca - csak akkor lenne tiltás, ha az EU teljes területén betiltanák e szerek használatát. Hozzátették: amennyiben erről születne döntés, vagy korlátoznák az ilyen hatóanyagú növényvédő szerek használatát, ellehetetlenülne a világszínvonalú magyar vetőmagtermesztés.
A magyar gazdaságnak nincs még egy olyan sikeres ágazata, mint a vetőmagtermesztés. Magyarország a világ vetőmagexportőrei között a kilencedik. Európában a harmadik helyet foglalja el. Ezt az erős pozíciót több tízezer ember munkájával érték el, ami hatalmas lehetőséget hordoz magában belföldön és külföldön is. A Magyar Vetőmagszövetség szerint Magyarországon 130 ezer hektáron termelnek vetőmagot, ami a szántóterület 2,6-3 százaléka. Az e területen előállított vetőmag és szaporítóanyag értéke meghaladja a 160 milliárd forintot, ebből a hibrid kukorica és a hibrid napraforgó 160 milliárd forintot tesz ki. Hazánkban évente több mint száz különböző fajból, csaknem másfél ezer fajta vetőmagot szaporítanak és minősítenek. A magyar vetőmagágazat alapvetően exportorientált, bár ez a különböző növénycsoportoknál eltérő arányban jelentkezik. A vetőmagtermelés az átlagos mezőgazdasági termelésnél több kézi munkát, nagyobb felkészülést igényel, magasabb hozzáadott értéket képvisel, ezért a vidéki foglalkoztatásban, az agráriumban és a gazdasági növekedésben is komoly távlatokat jelent. Az ágazatban több mint nyolcszáz vállalkozás tevékenykedik, s az agrárszektor csaknem hatvanezer szezonálisan és ötezer teljes munkaidőben foglalkoztatott mezőgazdasági alkalmazottnak nyújt megélhetést. Dénes Zoltán
