2014. 09. 10. - A nyers méz fertőtlenítő hatása már évezredek óta ismert az ember számára.
De minek köszönhető ez a kedvező tulajdonság? Egy új tanulmány szerint a méhek gyomrában található tejsavbaktériumok a felelősek.
A svéd Lund Egyetem kutatói kiderítették, hogy a méz jótékony hatásáért tejsavbaktériumok egy különleges csoportja a felelős, amelyek a méhek gyomrában, az úgynevezett mézhólyagban találhatók. Ezek a baktériumok a mézbe kerülve számos vegyületet termelnek, amelyek a káros mikrobákat pusztítják. A felfedezést az International Wound Journal című szaklapban publikálták.
Tejsavbaktériumok
A tejsavbaktériumok olyan jótékony hatású baktériumok, amelyek az erjedési folyamat végtermékeként tejsavat állítanak elő. A természetben rendkívül elterjedtek, és emésztőszervrendszerünkben is megtalálhatók. Főként erjesztett tejtermékek előállítására, továbbá zöldségek savanyításához, borkészítéshez, pácoláshoz használják őket.
Laboratóriumi tesztek
A svéd kutatók által felfedezett tejsavbaktériumokat embert fertőző kórokozók ellen tesztelték laboratóriumi körülmények között. Több más káros baktérium mellett a meticilinnel szemben ellenálló Staphylococcus aureus (MRSA), a számos fertőzést okozó Pseudomonas aeruginosa és a vancomycin készítménnyel szemben rezisztens, kórházi fertőzésekben kulcsszerepet játszó Enterococcus (VRE) is visszaszorult a tejsavbaktériumok által termelt antibiotikumok hatására.
Ami a laboratóriumon kívüli eddigi kísérleteket illeti: a tejsavbaktériumokkal hatékonyan tudták kezelni lovak tartós sérüléseit. A tejsavbaktériumokat mézhez keverték, majd tíz olyan lónál alkalmazták, amelyeknél más kezelések hatástalannal bizonyultak. A mézterápiának köszönhetően a lovak mind meggyógyultak.
Csak nyers mézben vannak
„A mesterségesen előállított antibiotikumokkal az a leggyakoribb probléma, hogy általában egyféle aktív hatóanyagot tartalmaznak, ami kizárólag baktériumok egy szűk csoportja ellen hatásos. A most felfedezett tizenhárom fajta élő tejsavbaktérium ezzel ellentétben többféle vegyületet termel annak megfelelően, hogy milyen veszéllyel szemben kell védekezni. Ez a módszer már évmilliók óta hatékonyan védi a méheket és a mézet a különféle mikroorganizmusok ellen. Sajnos a nyers mézzel ellentétben a bolti tiszta méz – mivel pasztőrözésen esik át - már nem tartalmazza ezeket az élő tejsavbaktériumokat, így a kedvező hatások is elvesznek” – összegezte a kutatás eredményeit Tobias Olofsson, a kutatás egyik szerzője.
A felfedezést különösen a fejlődő országokban lehet hasznosítani, ahol a nyers méz a lakosság nagy részének rendelkezésére áll, de a nyugati országokban – ahol az antibiotikum rezisztens baktériumfajok száma egyre növekszik – szintén jól alkalmazható lenne.
Fontos azonban, hogy nyers méz csecsemőknek nem adható, a nyers méz fogyasztásánál nagyobb az allergiás reakciók és az ételmérgezés veszélye is.
Nem a mostani kutatás az egyetlen, ami a méz baktériumellenes hatását vizsgálta. 2010-ben egy másik tanulmány a mézben található defenzin-1 fehérjének tulajdonított hasonló védőfunkciót.