2014. 9. 14. - A közeljövőben új felmérést indítanak a méhcsaládok veszteségeinek felmérésére és okainak feltárása az Európai Bizottság tervei szerint, főként a különböző kórokozók (paraziták, vírusos és baktériumos fertőzések) jelenlétére koncentrálva – közölte a parlament honlapján a földművelésügyi miniszter.
Fazekas Sándor az MSZP-s Heringes Anita írásbeli kérdésére leírta: ennek megvalósulása csak 1-2 év múlva várható. Magyarországon 2012 szeptemberében indult el az unió által is támogatott államilag finanszírozott kísérleti felügyeleti program, melyben az unió tagállamai közül 17 vett részt. Több mint 3000 méhészetet és mintegy 32 ezer méhcsaládot vizsgáltak meg.
Európában és Amerikában több helyen méhpusztulást figyeltek meg, ennek okaként a növényvédőszerek használatát is gyanították. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) megbízásából a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) laboratóriumai vizsgálatokat végeztek növényi mintákból és méhhullákból. A miniszter idézi, kimutatták, hogy Magyarországon nem tapasztalható az a tömeges méhpusztulás, mint ami elsősorban az amerikai kontinensen jellemző, sőt a méhcsaládok és a méhészetek száma évről évre növekszik.
Több növényi kultúrában (repce, kukorica, napraforgó, alma, cseresznye, meggy) 7 rovarölő permetezőszert (szerves foszforsav-észter, neonikotinoid, valamint szintetikus piretroid hatóanyagú), valamint 11 rovarölő csávázó szert (neonikotinoid, illetve szintetikus piretroid hatóanyagú) vizsgáltak meg. Ezek hatására több növényvédőszer engedélyokiratát módosították a méhek érdekében.
A gyümölcsösök esetében visszavonták a dimetoát készítmények engedélyét, szigorúbb besorolást kaptak az indoxakarb tartalmú rovarölő permetező szerek.
Az Európai Bizottság felkérte az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatalt (EFSA) egy, a növényvédő szerek méhekre gyakorolt kockázatának értékeléséről szóló új eljárási útmutató kidolgozására. Korábban az EFSA a neonikotinoid és fipronil hatóanyagok használatát a méhekre nézve kockázatosnak ítélte. Magyarország nem támogatta a korlátozásokat, amely alapján a kukorica, a napraforgó, a repce esetében betiltották a csávázást és a talajfertőtlenítést. A zöldszervezetek által bírált neonikotinoid csoportba tartozó hatóanyagok a tárcavezető szerint a repcében, a napraforgóban virágzáskor már gyakorlatilag nem mérhetőek.