Idén már januárban kirepültek a méhek
Emberemlékezet óta nem történt ilyen, mint az idén: már január elején kirepültek a méhek. Ez azonban nem jelenti, hogy hosszabb lesz a hordási szezon – csak azt, hogy gyorsabban lezajlik. Tehát sem több nem lesz a méz az átlagosnál, sem olcsóbb – sajnos. Viszont indul az országos mézhamisítás-ellenes akció.
Idén már január első harmadában kirepültek a kaptárakból a méhek. Az első kirepülés mindig csak úgynevezett tisztuló repülés – mondja Pongrácz Attila, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület Csongrád megyei szervezetének elnöke.
Virágpor, mogyoróbarkáról
A gyűjtés január végén, február elején indult: akkor már barkázott a mogyoró, hordhatták a méhek a virágport. Nektárt először a füzekről gyűjthettek. A legelső növény, ami nagy mennyiségű mézet biztosít, a repce, mely két hét múlva már virágzik. A repceméz lesz a legelső idei méz: április végén elkezdhetik kipörgetni. Aztán kezdődhet az akácvirágzás – a szokásosnál, a májusnál hamarabb.
Mennyivel lesz több a méz, és mennyivel lesz olcsóbb, a hamarabb induló szezon miatt? Semennyivel. Inkább talán kevesebb lesz és drágább – mondja a szakember. Míg most 1000-1300 forint az akácméz kilója a piacon, tavaly száz forinttal olcsóbb volt – és jövőre nem tudni, mennyivel lesz drágább. Hideg, meleg, hamisítás
A hamarabb induló virágzás ugyanis voltaképp nem nyújtja meg a szezont, csak épp hamarabb „lecsöng" minden. Egyébként a meleg ki is száríthatja a nektárt a virágból. És egy-két napos elkésett, akácvirágzáskor jövő fagy is tönkrevághatja méhészeti szempontból az egész évet...
De nemcsak a fagy teheti tönkre, hanem a hamisítás is – és nem csupán az idei évet, hanem a magyar méz jövőjét általában. Már nemcsak minőség-, hanem eredethamisítás is előfordul. Egyes cégek például magyar méznek tüntetik föl a mindenféle vegyszereket tartalmazó, EU-n kívülről származó mézeket, és ezt keverik a hazaival.
Jön a hologramos zárszalag
– Éppen ezért az országos egyesület ötvenmillió forintot különít el olyan mézminőség-vizsgálati módszerek kidolgozására, melyek segítségével a jelenleg nem kimutatható hamisításokat is ki lehet szűrni – így az elnök. S már tervezik a „magyar termelői méz" föliratú, fémszálas, hologramos zárszalagot. Aki vállalja a zárszalag alkalmazását – s ezzel elismeri, hogy minden manipulációtól mentes a méze –, annak termékét bármikor ellenőrizheti a hatóság. A nem hitelesített mézről pedig a vásárlók sejteni fogják: nem ok nélkül nincs hitelesítve.
Farkas Csaba
Harmincháromezer család
Csongrád megyében 33 ezer méhcsalád él, ebből 21 ezer 500 az egyesület tagjainak tulajdona. Egyesületi tagok mintegy 250-en vannak a megyében, s rajtuk kívül további mintegy 150 ember foglalkozik méhészkedéssel. A méhészek létszáma – mert a költségek egyre nőnek – folyamatosan csökken, s az idős méhészek olykor nemigen tudják kinek átadni a mesterséget.