Pózvai Ervin mézlovagként fontosnak tartjaa jó minőségű hazai méz népszerűsítését
Pölöske - Pózvai Ervinek nem használnak a háztartásban cukrot, mindent mézzel édesítenek. Még a savanyúságot is, de a prószafesztiválon sütött mézes prószájuk is
sokakat vonzott
Ezekről a finomságokról külön is megkérdezzük majd Pózvai Ervinnét, akivel a Falujárásunk során találkoztunk, ám ezúttal a méhészettel foglalkozó férjét faggattuk. Az udvaron, a beépített kaptárú konténer színesre festett rekeszei mögött élénk élet zajlott. Ahogy a fülünket odatapasztottuk, jól hallatszott a méhek zsongása...
- Télen melegítik egymást és az időközben beindult fiasítást. Most plusz 35 fokos meleg van odabent...- magyarázta Pózvai Ervin. S hogy ilyenkor mi a dolga a méhésznek? Akad bőven a műhelyben, de legfőképp a csend és a nyugalom biztosítása a betelelt 140 méhcsalád számára. Tavasztól őszig ezt a liftes konténert utaztatják az ország több pontjára, attól függően, mikor mi virágzik éppen. A vándorlás repcevirágzáskor kezdődik áprilisban. Az idén örömre ad okot, hogy nem kell elmenni más vidékre, mert a környéken is vetettek bőséggel ebből a növényből. Ezután az első akácvirágzásra Somogyba, Rinyabesenyő környékére utaztatják méheiket, majd hazajönnek a második virágzásra. Aztán a facélia, más néven mézontófű legeltetése következik Győr-Moson-Sopron megyében... Ezt követően virágzik a gesztenye, a hárs és a selyemfű.
Mivel nem tudnak mindhárom helyen egyszerre ott lenni, ezért évenként változtatnak. Tavaly a gesztenyevirágzásra mentek.
Ezzel még nincs vége a vándorlásnak, hiszen ezután jön a napraforgó, aminek a nektárjáért általában Fejér megyébe viszik méheiket, s maradnak egy hónapig júliusban, virágzástól függően. Hazafelé a Kis-Balatonnál parkolnak le, és a solidágóról gyűjtenek nektárt, majd szeptember közepe felé érnek haza. Az utaztatással nemcsak többféle mézet nyernek, hanem, így jobban megéri a méhészettel foglalkozni.
- Nem gyúrok nekik tavasszal cukorlepényt, mióta az antibiotikum használatát megtiltották a méhészetben, fölöslegesnek tartom. Ha nem muszáj, nem kell cukorral etetni a méheket, inkább biztosítani kell nekik a hordási lehetőséget - hangsúlyozta. Repce, akác, facélia, hárs, gesztenye, selyemfű, napraforgó és solidágó mézfajtával büszkélkedhet Pózvai Ervin, aki a növénytermesztést cserélte fel a méhészkedéssel, egyébként a Zalavíz Zrt.-nél dolgozik. Pedig eleinte zavarták a szomszéd méhei, nyáron nem tudott tőlük kimenni a kertbe. De amikor a volt iskolaigazgató áthívta magához, a kaptárak, s a méhek varázslatos világa teljésen lenyűgözte. A hallottak meg különösen.
- Hogy egy hónapig élnek, meg ilyen érdekességek... Elkezdtem a méhek életét tanulmányozni, eleinte szakkönyvekből szívtam magamba a tudást. Majd beléptem a söjtöri méhészegyesületbe, ott aztán tömkelegével jöttek az információk. Azt, hogy milyen fáradságos munkával jár e csodálatos tevékenység, bevallom, az elején még nem tudtam.
Azóta kitanulta a méhészetet, évente 20-30 mázsa termést könyvelhet el, melynek többsége akácméz. Elvehetnék többet is, ha kapzsi módon az utolsó cseppig kisajtolnám a mézet. De kényes vagyok az olyan dologra, hogy fiasításos lépet nem pergetek - utal a szakmaiság fontosságára, aminek betartására nagyon sokat ad, a minőségi méz elsődleges számára.
Ezért is Csatlakozott az Országos Magyar Méhészegyesület Brüsszelben tiltakozó csoportjához. Megmozdulásukkal azt szeretnék elérői, hogy a külföldről behozott kevésbé értékes mézhez ne keverjék a jó minőségű magyart, s az így feljavított terméket ne nevesítsék hazainak. Egyébként minden olyan rendezvényén ott van Pózvai Ervin, ahol a mézet népszerűsíteni lehet. Tagja a Mézút Egyesületnek, írásai, fotói jelennek meg a méhészeti szaklapban. Egyik alapítója a több mint száz fős söjtöri méhészegyesület színeiben 2005-ben 17 tággal megalakult (s decemberben Zalaegerszegen a Kárpát-medencei mézfesztiválon még három, taggal bővült) Ambrózia Mézlovagrendnek. Jelenleg öt lovagrend található az országban. Ők harmadikként öltötték magukra a díszes öltözetet, s tették le az esküt. Egyébként Pölöskén kevés méhész tevékenykedik, mégis a falu két mézlovagot mondhat magáénak Pózvai Ervin és 15 éves leánya, Pózvai Andrea személyében. Komolyan veszik a rend fogadalmát, nem fogyasztanak cukrot, csak mézet.
- Reméljük egyre több mézlovagrend alakul. Célunk a jó minőségű magyar méz hírének terjesztése, kiemelten a zalai akácmézé. Néhány - a méhészetet és a méhészek sorsát szívén viselő - társammal együtt más formában is szeretnénk a méznek jó piacot találni. Ezért Keszthelyen Mézvölgy néven szövetkezetet alakítottunk, s szeretnénk, ha üveges kiszerelésben külföldre is eljutnának mézeink és méhészeti termékeink.
Nem csoda, hogy Pózvai Ervint is magával ragadta a kilencvenes- évek elején a méhek izgalmas világa, őt hallgatva, velünk is hasonló történt. Bátorkodtam is megkérdezni, tudatosan színesek-e a konténerek kaptárai? A válaszból kiderült, a tájolás szempontjából van jelentősége, ezek alapján könnyebben visszatalálnak a méhek, de ha egyszínűek lennének, akkor is meglelnék a helyüket. Arra viszont ügyelni kell, hogy vándorláskor öt kilométeres körön kívül menjenek, mert ellenkező esetben visszatalálnak méheik az eredeti helyükre. A szakember az anyanevelést tartja a méhészkedés egyik legkényesebb fázisának. Ha az anya kikelésénél elkésik a méhész, akkor az elsőként kikelt anya leöli az összes többit, s oda az egész program...
- Önt megcsípik a méhek?
— Azt olvastam valahol, hogy a méhésznek télen méh-méreg elvonási tünetei lesznek, ezért már várja a tavaszi első szúrásokat... Ettől nem leszünk reumásak. SINKOVICS ETA