2008. január 24.
Amerikában már százmillió dollárban mérhető kárt okozott az afrikai eredetű kaptárbogár. Az aprócska rovar - amelynek lárvái a léptől a bábokig mindent szétrágnak - Európába való behurcolását eddig sikerült megakadályozni, de egy szakember szerint nincs okunk a nyugalomra. Ha megjelenne nálunk, végleg padlóra küldené az ócska kínai méztől már amúgy is szorongatott magyar termelőket. „A roppant kártékony kaptárbogár eredeti hazája Afrika. Az Egyesült Államokban, egészen pontosan Floridában 1996-ban tűnt föl, s két év múlva már Dél-Karolinában pusztította a méheseket" - mondta lapunknak Sárospataki Miklós, a Gödöllői Szent István Egyetem docense. Az öt-hét milliméteres bogárka - amely leginkább a katicára hasonlít - 2000-re az északi, 2007-re pedig a nyugati államokat is „meghódította", így gyakorlatilag az egész Egyesült Államok fertőzöttnek tekinthető. Csak egyetlen szerrel lehet védekezni ellene, de a tapasztalatok szerint az sem túl hatékony. További gond, hogy a rovar idővel rezisztenssé válik a kemikáliával szemben, így gyakorlatilag a méhészetek védtelenek.
„Az állatka lárvái a méztől a lépen át a bábokig mindent módszeresen szétrágnak" - magyarázta Sárospataki Miklós. A kifejlett rovar egyhuzamban hét-tíz kilométert képes repülni, s új állomásán ismét petét rakni. „Terjedési sebessége" egy szezonban akár nyolcvan-százötven kilométer is lehet. S bár Afrikában őshonos, jól tűri a hideget.
„Európában bizonyítottan eddig egy helyen, Portugáliában fordult elő - mondta a szakember. - Ott egy méhész Amerikából hozatott anyákat, s ezek között, potyautasként fedezték föl a kaptárbogarat. Karthágó elpusztítása semmi volt ahhoz képest, ahogyan az érintett gazdaságot felszámolták."
A méheket gázzal megölték, a kaptárokat és a kiszolgáló épületeket felgyújtották, a maradványokat egy gödörbe temették, a birtok földjét vegyi anyaggal fertőtlenítették, majd fóliával fedték le. Minderre azért volt szükség, mert az állat a talajban is képes megbújni.
„Bár az európai előírások rendkívül szigorúak a méhimport esetében, elég egy hanyag gazda, aki merő lustaságból elmulasztja az ellenőrzést, s máris kész a baj. További gond, hogy az állat akár gyümölcsön, vágott virágon vagy virágföldben is bekerülhet az óvilágba - ezeket pedig ilyen szempontból senki nem ellenőrzi" - mondta Sárospataki.
Az Egyesült Államokban elsősorban azzal próbálkoznak, hogy az ottani méheket keresztezzék afrikai rokonaikkal, amelyeknek több ezer évük volt védekező technikákat kifejleszteni e kártevő ellen. Ám ez azzal a veszéllyel jár, hogy az új faj agresszívebb lesz, mint a maiak.
Európában a kaptárbogárral kapcsolatban egyelőre nem folytatnak semmilyen kutatást. „Már hallottam a kaptárbogárról, de nem hiszem, hogy engem fenyegetne. Amerika messze van, s csak vigyáznak erre is Brüsszelben" - mondta lapunknak Somfai Mihály zalai méhész. Szerinte, ha ez a „kórság is beütne", végképp tönkretenné az ócska kínai méztől szorongatott hazai vállalkozókat
Az EU 2004-ben tette lehetővé, hogy a távol-keleti országból mézet hozzanak Európába. Akkor csaknem ötven magyar gazda vonult az unió brüsszeli székháza elé, követelve, hogy azonnal vonják vissza az engedélyt. Korábban hazánkból 15 ezer tonna mézet exportáltak, ám 2005-ben már alig ötezret. Becslések szerint itthon 2004-ben 16 ezer ember foglalkozott méhészettel, míg ma alig tízezer. Ugyanezen idő alatt az EU-ban hatszázezerről ötszázezerre csökkent a méhészek száma. LÁZIN MIKLÓS ANDRÁS
