2008. március 27. - A szántóföldeknek jót tett a csapadék - Az üvegházak fűtési költsége drágíthatja az idén később érkező primőröket A gabonatáblákon nem okozott gondot az elmúlt napok télies időjárása, sőt: a csapadék jót tett a vetésnek a viszonylag száraz tél után. A mandula-, kajszi- és a korai őszibarack-ültetvények egy része azonban szinte biztosan a hideg áldozatául esett, a károkat a napokban becslik meg. A méhészeknek is szokatlanul rosszul kezdődik az év.
Nem vészelte át gond nélkül a mezőgazdaság az utóbbi hetek és napok esős, havas, hideg időjárását. A gyümölcsfák rügyeinek egy része például biztosan elfagyott, ám az, hogy mennyire, csak a következő napokban derül ki. - A mandulafák valószínűleg komoly károkat szenvedtek, és a kajszibaracktermésben is érezhető lesz a hideg hatása. Konkrét adatokat csak az utolsó fagyot követő harmadik-negyedik napon tudunk majd - mondta lapunknak Lux Róbert, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, a FruitVeb gyümölcstermelői főbizottságának elnöke.
- A kajszi- és a korai őszibarackfák bimbói megfázhattak, de azt még nem lehet megbecsülni, mekkora problémát okoz majd ez a termésmennyiségben - mondta Hódi Pál, a Mórakert Szövetkezet elnöke. A fóliasátrakat a szél szaggatta meg, és az üvegházakban sok helyütt többletfűtéssel kellett megvédeni a növényeket, ami növeli a költségeket. A kevesebb napsütés miatt a primőrök érési ideje is valamivel hosszabb lesz. - Egyelőre a Sió-Eckes Kft. sem kapott olyan jelzést beszállítóitól, hogy komoly károk keletkeztek az ültetvényekben, de valószínű, hogy a kajszitermő területeken gond lesz - véli Fazekas Endre ügyvezető igazgató.
A gabonavetés nem sínylette meg a hideget, sőt, a viszonylag száraz tél után jót is tett a csapadék. - Minden a normális menetrend szerint folyik. A talajhőmérséklet nulla fok körüli, ami nem okoz gondot a növényeknek - mondta Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke.
Mivel a szőlő még nem hajtott ki, az ültetvényeken sem okozott problémát a márciusi tél. Az alma- és meggyfák zöme egyelőre szintén nincs veszélyben, hiszen ezek később borulnak virágba.
Plusz növényvédelmi költséget a télies időjárás legfeljebb azokon a területeken hozhat, ahol a belvíz miatt előre nem tervezett gyomirtásra lesz szükség. - Keszthely környékén, valamint Somogy megyében több helyen telített a talaj, ezért ha hullik még csapadék, könnyen belvizes táblák alakulhatnak ki, és a kipusztuló vetés helyén felbukkanó gyomokra oda kell majd figyelni. A mezei pockok száma ugyanakkor csökkenhet - tudtuk meg Kárpátiné Győrffy Katalintól, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara főtitkárától. A szakember szerint sok helyen az volt a baj, hogy a virágzó fákra telepedett hó letörte az ágakat. - A hideg, nedves környezetben nem járnak a méhek, így a beporzás elmaradhat. A jelenlegi időjárás a gombabetegségeknek is kedvez majd, ám ott, ahol a lemosó permetezéseket időben elvégezték, csak akkor lehet szükség további védekezésre, ha hűvös marad az idő - véli Kárpátiné Győrffy Katalin. Hozzáteszi: a károk, veszélyek táblánként különböznek, ezért az előző évek tapasztalatai, az áttelelési mutatók alapján, növényvédő szakemberek, növényorvosok segítségével érdemes védekezni.
A méhek tavaszi fejlődését is megzavarta ez a rendkívüli hidegfront, ami - ellentétben a Kárpát-medencében tavasszal nem ismeretlen lehűlésekkel - most hetek óta tart. - A méhek nem tudnak kirepülni a kaptárból, ezért nem jutnak hozzá a család fejlődéséhez nélkülözhetetlen nektárhoz, virágporhoz, vízhez. Ezek hiányában leáll a fejlődés, ami azt jelenti, hogy a család "motorja", a méhanya nem rak több petét a lépek sejtjeibe. E természetes reakció miatt nem lesznek termelőképes, erős méhcsaládjaink a repcevirágzásra, ami termés-, azaz pergetettméz-kiesést jelent - magyarázza Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke. Ráadásul az elmúlt években jellemző, öt százalék körüli méhcsaládveszteséget most 25 százalékra becsülik a szakemberek. - Ez a paraziták, főleg az ázsiai nagy méhatka miatt következett be. Európa-szerte is nagyok a károk: Csehországban az országos méhállomány fele, Németországban negyven, Franciaországban harminc százaléka pusztult el - teszi hozzá a szakember.
A nagy hideg a fagyérzékeny, fő nektártermelő növényként számon tartott akácfákban északon nem tett kárt, mert ott még nem pattantak ki a rügyek, de a déli, sík, melegebb vidékeken már okozhatott kisebb-nagyobb gondot az időjárás. Hogy mekkora a baj, az a tavaszi méhlegelők - fűzfák, gyümölcsösök, erdei lágyszárúak - állapotához hasonlóan később derül ki. Willin-Tóth Kornélia
