A méhészek rossz előjelekkel kezdték az évet, de minden jóra fordulhat.
A kora tavaszi hideg is megzavarta a méhcsaládok fejlődését, de ez csak tetézte a tavalyi aszály következményeit - mondta lapunknak Gegény Benjámin bajai méhész. A tavalyi nagy szárazság miatt ugyanis a napraforgó-virágzás már keveset hozott, ezért nem tudott megfelelő létszámúra felszaporodni az áttelelő állomány. Egy-egy méhcsaládnak 25 ezres egyedszámmal kellene várnia a tavaszt, de a kaptárakban csak mintegy 15 ezer a méhek száma családonként. A tavaszi hosszú hideg sem tett jót a szaporodásnak, mert ha a méhek a rossz idő miatt nem tudnak kirepülni, és a család nem jut hozzá a fejlődéséhez nélkülözhetetlen virágporhoz és vízhez, a méhanya nem rak több petéi a lépek sejtjeibe. A méhészeknek ezért arra kell törekedniük, hogy a családok létszáma rövidesen megnégyszereződjön. A méhek számának májusig el kell érniük a hatvanezret, hogy a méztermelés feleslegét ki lehessen pergetni. Ehhez' a jó akácvirágzás segítheti hozzá a méztermelőket, de az ország déli részén, ahol az akácrügy március 10-én „pattant meg", március 19-én hét méter magasan is nagy hideget mértek, és érkeztek hírek fagykárokról az ország északi részéből is. Gegény Benjámin szerint azonban már volt rá példa, hogy az akác megfázása utáni „sarjú-virágok" kihúzták a bajból a méhészeket.
A méz ára a világpiacon emelkedőben van, Hamburgba szállítva jelenleg 2,66 euró kilónként. Ez tartósnak ígérkezik, mert az ázsiai nagy méhatka komoly pusztítást végzett az állományokban. Csehországban például elpusztult az állomány fele, Németországban a negyven százaléka, nálunk viszont csak a negyedrésze.
Balai F. István