Méhek százezrei pusztultak el néhány nap alatt Baranyában nagy valószínűséggel idegméregként ható permetszer miatt. A Gyód, Keszü, Görcsöny és Regénye környéki repceföldeken vándoroltató méhészek kára eddig legalább húszmillió forint. Az állat-egészségügyi intézet még vizsgálja a növény és az elhullott méhek toxintartalmát, az állatorvosok azt próbálják kideríteni, hogy ki mulaszthatott az ügyben. Ha földtulajdonos vagy bérlő hibázott, a méhészek kártérítési pert indíthatnak ellene.
Egy hete pusztulnak tömegesen a baranyai méhek, a kárt a várt haszonnal számolva több tíz millió forintra teszi az érintett tizenhat méhész. Van, aki állománya felét, de akad, aki családjai 70-80 százalékát is elveszítette. Rovarok százezrei hullottak el a Gyód, Keszü, Görcsöny és Regénye környékén lévő repceföldeken, a gyanú szerint be nem jelentett permetezés miatt. - Az elhullott állatokból és a növényből is mintát vettek, amit a kaposvári állat-egészségügyi intézetben vizsgálnak meg. Az eredményekre nagyjából egy hetet kell várni - mondta kérdésünkre Vass Péter baranyai főállatorvos. Hozzátette: a kerületi állatorvosok eközben azt próbálják kideríteni, hogy ki követhetett el mulasztást az ügyben.
A méhészeknek kitelepítés előtt egészségügyi ellenőrzést kell végeztetniük, csak így kaphatnak vándoroltatási igazolást a hatóságoktól. Ezután jelentkezhetnek a terület jegyzőjénél, aki rögzíti az ideiglenes telepítést, és értesíti a méhészeket a térségben végzett permetezésről. Ezt azonban csak akkor tudja megtenni, ha 48 órával a tervezett időpont előtt a földek tulajdonosai tájékoztatják erről.
A méhészek állítják: végigjárták á hivatalos utat, de nem értesítették őket a veszélyről. Megkérdeztük Gyód és Keszü, illetve Görcsöny közjegyzőjét is, akik elmondták: nem kaptak bejelentést permetezésről, ezért nem tudták figyelmeztetni a méhészeket. A területen mások mellett gazdálkodó Pellérdi Gazdakör Kft-nél érdeklődésünkre azt válaszolták, hogy ők két hete permeteztek utoljára, repcéik még nem virágoznak, és a méreg biztosan nem az ő földjükről származik. A hatóságoknak rajtuk kívül várhatóan öt-hat tulajdonossal, illetve haszonbérlővel kell majd egyeztetni a növényvédelmi naplók adatait.
Szakemberek szerint a méreg gyorsan hat, már a kaptárba repülés előtt elpusztítja a méheket, így a mézbe nem kerülhet semmilyen, emberre is veszélyes anyag.
Ha beigazolódik, hogy ki hibázott, a méhészek kártérítési pert indíthatnak, de hosszú jogi procedúrára kell felkészülniük.
Az egyik érintett méhész, Czimmer Tibor a rendőrségen is feljelentést tett az ügyben, de azt a választ kapta, hogy bűncselekmény hiányában egyelőre nem rendeltek el nyomozást. Ekkor döntöttek úgy, hogy mintát vesznek a földekről, és maguk járnak
utána a dolognak. Egyelőre csak becsülni tudják a vegyszer által okozott kárt, amelyet nagyban befolyásol, hogy odavesztek-e az anyaméhek is, amelyek egyedenként 2400 forintot érnek. Egy-egy kaptárnyi rovar pedig 35 ezer forintos értéket képvisel - írta a Bama.hu online napilap.
- A baranyai méhészek az idei télen a szokásosnál is nagyobb veszteséget szenvedtek el, átlagosan a méhcsaládok 27 százaléka pusztult el, van, akinek a teljes állománya odaveszett - tudtuk meg May Gábortól, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület Baranya megyei szaktanácsadójától. Berta Hajnal
TÖRVÉNY VÉDl A HASZNOS ROVAROKAT. Több jogszabály is rendelkezik a méhkímélő vegyszerek, permetezés! technológiák alkalmazásáról. A növényvédelemben, használt anyagokat a méhekre gyakorolt hatásuk alapján is kategorizálják. A repce virágzási időszakában, illetve ha a környéken sok mézelő növény virágzik, a termelők kétféleképpen járhatnak el szabályosan. Vagy méhekre nem veszélyes anyaggal permeteznek, vagy úgynevezett méhkímélő technológiát alkalmaznak. Ez azt jelenti, hogy megvárják, míg a rovarok befejezik a repülést, és este, naplemente előtt egy órával, de maximum 23 óráig végzik el a szórást mérsékelten veszélyes hatóanyaggal, ami nyolc óra alatt ártalmatlanná válik Magyarországon évente akár húszezer tonna mézet termelnek, ennek azonban csak töredéke fogy el hazánkban. Átlagosan évi 30-40 dekagrammot eszünk meg belőle, így a hazai méz jelentős részét exportálják, és rosszabb minőségű dél-amerikai vagy kínai termékeket javítanak fel vele.