2008. április 22. - VÁLSÁG Jelentős a kár megyénkben, drágulhat a méz, veszélyben a termés Az utóbbi évtizedek legsúlyosabb méhpusztulása történt a télen: a rovatok átlagosan 15—20 százaléka nem élte túl á hideg évszakot, míg 20-25 százalékuk -annyira legyengült, hogy hónapokig biztosan képtelen lesz mézet termelni. A kedvezőtlen folyamatnak több káros következménye is lehet, egyrészt jelentősen drágulhat
a méz, másrészt hosszú távon komoly gondok adódhatnak a gyümölcsösökben. Amennyiben a fákat nem porozzák be az állatok, odaveszhet a termés is. A méhészek a szó szoros értelmében kétségbeestek. Akad szakember, akinek teljes állománya megsemmisült, sokaknak milliós kárral kell szembenézniük.
Lecsapott a tél a szorgos rovarokra
MÉHÉSZET Ötven év alatt egyszer fordult elő hasonló pusztítás a megyében
- Ötven éve méhészkedem. Hasonló pusztítás egyszer fordult elő, amikor használhatatlan atkaölőt hoztak forgalomba — mondta egy megyei méhész. Tanácstalanul állnak a történtek előtt, miközben az is kérdés, mi okozta, a rovarok vesztét. Országos szinten az állomány 15-20 százaléka, Békés megyében közel 15 százaléka semmisült meg az elmúlt télen, de lehet, hogy az állatok és gazdáik kálváriája még mindig nem ért véget.
A gyulai Stroch Róbert méhészetében a méhek 10-15 százaléka nem élte túl a hideg évszakot, de az állatok további 30-40 százaléka nagyon gyenge, ezért különböző természetes alapú gyógykészítményekkel próbálnak javítani az állapotukon. A méhész szerint talán repcevirágzásra kezdhetnek újra mézkészítésbe a rovarok.
Kiss Tamás, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület megyei szaktanácsadója arra hívta fel a figyelmet, nem elszigetelt jelenségről van szó: a pusztítással a világon szinte mindenütt találkozhattak.
- Az elmúlt forró nyáron a növényzet a megszokottnál gyengébben fejlődött, így kevés virágpor jutott a méheknek, s az állatok legyengülve vágtak neki a télnek - beszélt a gondok egyik okáról a szakember. Hozzátette, a különböző kártevők, így a varroatka és a nozema nevű baktérium jelenléte még tovább súlyosbította az amúgy sem könnyű helyzetet. Nem lehet azonban figyelmen kívül hagyni a csávázószerek (a növényeket és a vetőmagot védik a baktériumoktól és a fertőzésektől különböző eszközökkel), illetve a génmódosított növények káros hatásait sem. Jelenleg a permetezés a méhek egyik legnagyobb ellensége. Sok gazda napközben, az állatok munkálkodása közben permetezi le a gyümölcsfákat és a gyomnövényeket. Vegyszerszagú társaikat viszont a rovarok, mint betolakodót, megölik a kaptárban. Kiss Tamás ennek kapcsán elmondta, érdemes lenne a permetezést napnyugtára, illetve a hajnali órákra hagyni.
Szólt arról is, a tudósok igyekeznek megtalálni a vírusok ellen hatásos ellenanyagot, de
nagy áttörésre nem lehet számítani. A szaktanácsadó ugyanakkor úgy véli, az agresszív növényvédelem és a génmódosított vetőmagok elhagyása komoly eredményt hozhat a kérdésben. Papp Gábor
