A keményítő lebontása ugyanis sohasem tökéletes, és a végtermékben maradnak olyan, kisebb méretű összetett cukrok (oligoszacharidok), melyek a tiszta mézben nincsenek jelen. A másik fő irány a szénizotópok mennyiségének és arányának mérésén alapul. A mézelő növények általában több 13-as tömegű szénizotópot kötnek meg, mint például a cukorrépa, cukornád, kukorica. így megállapítható, hogy kevertek-e a mézbe cukrot. Van olyan eljárás, melynek során a mézben lévő cukrokat (gyümölcscukor, illetve szőlőcukor) szétválasztják egymástól, és külön-külön mérik arányukat. Ha nagy az eltérés, akkor idegen cukor van a mézben.
Újra termel és értékesít a dunavarsányi Aranynektár Kft. üzeme. A hír azért fontos, mert korábban a legnagyobb hazai mézfeldolgozó ideiglenes bezárásáról, esetleges mézhamisításról jelentek, meg hírek. Megkerestük Takács Ferencet, a cég tulajdonosát és ügyvezetőjét.
Már kezünkben van az a határozat, amelyben a tevékenységünk felfüggesztését elrendelő kerületi főállatorvos, a mézmintáinkon végzett laboratóriumi vizsgálataik kedvező eredményeire hivatkozva, visszavonta korábbi rendelkezését - közölte tényszerűen Takács. – Ennek alapján hétfőn, azaz április 28-án újraindulhatott a termelés. Megtettük
a hatóság által kért változtatásokat. Felszabadították a készáruraktárt is, három hét kényszerű kihagyás után ismét szállíthatunk a vevőinknek.
Milyen tanulságokat vont le a kínos közjátékból? - kérdeztük.
- A támadási felület csökkentése miatt megszüntetem a cukor és más segédanyagok alkalmazásával járó méhtakarmányok gyártását - felelte.
Laptársunk, a HVG április közepén írást közölt a dunavarsányi Aranynektár Kft. uniós támogatással felújított mézüzemének ideiglenes bezárásáról. E cikk szerint „...Április 4-én négy Pest megyei mézfeldolgozóban tartott ellenőrzést az állategészségügyi, a vám-és az adóhatóság, amelynek eredményeképpen - miután súlyos szabálytalanságokat találtak - a dunavarsányi üzemet bezáratták. ...a hívatlan látogatók éppen cukorszirup készítése közben érték tetten az üzem egyik részlegében dolgozókat, amire az Aranynektárnak nem volt engedélye... Takács Ferenc mindezeket a feltételezéseket a versenytársak ármánykodásának minősíti." A hatóságok - folyamatban lévő ügyről lévén szó – nem mondtak részleteket.
A cégvezető lapunknak elmondta: észrevételeit megküldte a HVG szerkesztőségének, ám az a múlt hét szombatig nem közölte azokat.
Pedig abban egy sor olyan információ volt, mely alátámasztotta a hatóságok mostani, az üzem ismételt megnyitását lehetővé tevő döntését. Takács többek között ezt közölte laptársunkkal: „Üzemünkben valóban folyt egy mindenre kiterjedő hatósági ellenőrzés az élelmiszer-ellenőrző és az adóhatóság részéről. Az egyik cukortermékünk egyik összetevőjének a jelölése hiányzott, illetve a gyártási folyamat veszélyelemzése nem volt meg. Ezek olyan súlyos szabálytalanságok, aminek a következtében az élelmiszer-ellenőrző hatóság tevékenységünket április 8-i határozatával felfüggesztette...Téves információ viszont az, hogy az ellenőrzés során engedély nélküli tevékenység vagy anyagok lettek volna az üzemben. Az üzem a fennállása óta gyártott cukor felhasználásával készült termékeket (szörpök, édességöntetek). Ezenkívül engedéllyel gyártunk méhetető szirupot és cukorlepényt is, aminek a gyártásához, sok más adalékanyag mellett, enzimet is felhasználunk. Téves információ az is, hogy a mézbe belekerülhetett a cukorszirup." T. Dögei Imre