"A hazai termelés nyolcvan százalékát exportáljuk" – mondta el lapunknak Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke. A szakember szerint az uniós átlag felét, fejenként negyven dekagramm mézet fogyasztunk el. Németországban és Görögországban az egy főre jutó mézfogyasztás eléri az 1,3 kilogrammot. Az EU a világ egyik legnagyobb mézfogyasztója, több mint háromszázezer tonnát használ fel. A kontinensen termelt méz az elfogyasztott mennyiségnek a felét teszi ki, amelyet dél-amerikai és ázsiai importból fedez az európai közösség. Hazánk legnagyobb konkurensei azok az országok, amelyek nem üvegekben, hanem nagy mennyiségben, hordókban kínálják portékájukat. "Argentínában nagyon rossz volt az idei szezon, ezért kereslet alakult ki a világpiacon. Egy kilogramm méz ma már a dupláját éri a hazai termesztőknek" – mondta Bross Péter.
Tavaly kétszáznyolcvan forintot ért a virágméz kilója, jelenleg ötszáz forinton áll. A méz világpiaci árának növekedéséhez az is hozzájárult, hogy a legnagyobb ázsiai exportőr – Kína – egyre nagyobb mennyiségben saját fogyasztásra használja fel a termelt nektárt.
A magyar termelőknek a repce virágzásával kezdődött a szezon, melyet befolyásol a télen bekövetkezett húsz-harminc százalékos méhcsaládveszteség és az elmúlt hetek alacsony hőmérséklete is. Habár a világpiaci tendenciák kedvezők, a sikeres szezon jelei az akác virágzása után mutatkoznak meg.
Magyarországon található az európai akácállomány kétharmada, a márciusi fagyok azonban kisebb-nagyobb pusztítást végeztek az állományban. Az ország déli részén már kipattant az akác, a régió méhészei azt tapasztalták, hogy nyolc-tíz méteres magasságig több megyében elfagytak az akácfák. Szakértők szerint a fagykár a várható termésmennyiséget még nem befolyásolja, mivel akácerdeink negyvenszer annyi nektárt termelnek, mint amennyit felhasznál az ipar.
Egységes üveg
Tavaly óta zárjeggyel, hamarosan pedig egységes üveggel különböztetik meg az itthon termelt mézet. Az érdekvédelmi szervezet szerint erre az ellenőrizhető minőség miatt van szükség. Sok a hamisított méz, egy felmérés szerint a boltokban kínált termékek hetven százaléka cukrozott. A kereskedők Romániából és Szlovákiából is hoznak be olcsóbban mézet, de ezek minősége a méhészek szerint nem ellenőrzött. Múlt héten újraindult a termelés, az Aranynektár Kft. dunavarsányi üzemében, ahol korábban nagyobb mennyiségű cukor jelenlétére derült fény, mint amennyi a téli-tavaszi méhek etetésére használható lenne. Takács Ferenc, a cég tulajdonosa szerint a feltárt hiányosságokat orvosolták, a termékekben pedig nem mutattak hozzáadott cukrot. Wiedemann Tamás