Nagyapját még Schwarzkopfnak hívták, az unokát már Hollósnak - és természetesen magyarnak -ismeri a tudományos élet.
Az 1859. június 18-án Szekszárdon született Hollós László, tehetsége, szorgalma és céltudatossága eredményeként a XX. század elejére az akkori világ egyik leghíresebb és legrangosabb gombatudósa, azaz mikológusa lett. Miután fiatalon a fővárosba költözött, majd Bécsben kémiából doktorált, kutatásai zömét nem Szekszárdon végezte. Ám élete utolsó három évtizedét ismét szülővárosában töltötte, 1940. február 16-án bekövetkezett haláláig.
Ez az életrajz, kibővítve és számos érdekes adalékkal színesítve, tegnap délután is elhangzott a megyeszékhelyen, méghozzá a város ünnepi közgyűlésén. A testület ugyanis úgy döntött, hogy megadja Hollós Lászlónak azt, ami már régóta járt neki: azaz posztumusz díszpolgárrá avatta. Horváth István polgármester méltató beszédében egyebek mellett elmondta: a kiváló gombatudós bizony magányos ember volt, család nélkül élt, mindent a szakterületének rendelt alá. Ez az oka annak, hogy a díszoklevelet a polgármester nem adhatta át leszármazottnak. Ezért dr. Dobos Gyula, a megyei levéltár igazgatója vette át a nagyméretű, díszes okmányt, ígérve, hogy azt fő helyen őrzi az intézmény. Sz. A.
A gombatudós emlékei
A VILÁG szarvasgombászai úttörőként tisztelik az 1859. június 18-án Szekszárdon Schwartzkopfként született Hollós Lászlót.
GYERMEKÉVEIRE 75 évesen emlékezett. „Még nem jártam az elemi iskolába, midőn már el-elszöktem a szekszárdi erdőkbe, ahol virágot szedtem, bogarat gyűjtöttem, lepkét kergettem, madárfészket kerestem. Egyetlen gyermekét féltő édesanyám vasszigora sem tudott elszoktatni az erdőtől. Ha csak tehettem, szöktem ki az erdőbe, és az erdő imádása végig kísért egész életemben. Férfikorom szabad napjaiban hátat fordítottam a poros városnak, a tucat emberkéknek, és az erdőben, az ősember templomában, a szabad természetben gyönyörködtem."
LELKESEDÉSÉT JELZI, hogy tízévesen Székesfehérvárról elgyalogolt a Bakonyba. Már ekkor kísérleti eszközöket vásárolt, főleg a kémia érdekli: ez és a fizika lesz szakja a József Nádor Műegyetemen. Állami ösztöndíjjal kutat Bécsben, s egy ottani reménytelen szerelem után életét végleg a tudománynak szenteli.
EGYETEMI TANÁRSEGÉD, kecskeméti főreáliskolai tanár, 1904-től akadémiai levelező tag, s mellesleg 480 új gomba felfedezője lett. Szülővárosa piacán haláláig ingyen vizsgálta a gombákat: örök álmát is itt alussza. Dr. Töttős Gábor