MECSEK A szabad rablás és a fakivágások miatt egyes fajok már eltűrnek
BARANYA A természetvédők szerint az erdők „megélhetési kirablása" miatt egyes gombafajták már eltűntek a Mecsekből A klímaváltozás, a parttalan fakitermelés minderre rátesz egy lapáttal. A gomba az egyik legjobb üzlet, hiszen ingyen adja a természet, csak össze kell szedni és jó pénzért tovább lehet adni. A megélhetési gondok miatti egyik fő pénzszerzési forrás a szervezett gombagyűjtés. A szálakat a háttérben felvásárlók mozgatják,, akik készpénzzel fizetnek, s azonnal viszik a termést az osztrák piacokra vagy Nyugat-Magyarországra. A végeredmény: egyes fajtákat már nagyítóval sem lehet találni a Mecseken, s félő, hogy néhány év múlva gomba nélkül marad az erdő. Velük fogy el ugyanis az újra termést biztosító spóra.
Völgyi István; a gombák ismeretével, tudományával foglalkozó pécsi mikológus szerint a Mecsekből szezononként betakarított gomba töredéke kerül csupán a pécsi vásárcsarnokba, még kevesebb a hobbigyűjtők kosarába. A legtöbb kárt a természetben az erre a munkára szervezett és beszervezett, az erdőket és a gombatermő helyeket jól ismerő csapatok okozzák. Felvásárlók számára dolgoznak, akik majdnem annyit megadnak a termésért, mintha helyben piacolna vele a gyűjtő. A napi friss és szebb termés Nyugat-Magyarországon vagy Ausztriában landol, ahol a pécsi ár ötszöröséért-hatszorosáért lehet a kilóját értékesíteni, a többit feldolgozóban szárítják, csomagolják, esetleg őrlik és zacskóban kerül külhoni piacokra, jó áron, mivel az egyik legkeresettebb és legfinomabb ételalapanyagról és fűszerről van szó.
A rablás a gombapusztítás egyik módja csupán. Völgyi szerint immáron az sem hallgatható el, hogy sokat árt a telepeknek az immáron parttalanná vált erdőirtás és ritkítás, ami miatt felmelegedik a gombák élőhelye - erre rátesz a globális felmelegedés. Pusztulnak a spórák. Mióta fával is fűtenek az erőművek, egyre több gombátlan terület akad máris a Mecsekben, amelyet a szakértő gyűjtők évek óta messze elkerülnek.
Kozma Ferenc
Eltűnt a lila pereszke és az óriáspöfeteg is
VÖLGYI ISTVÁN szerint az idei szezon vége felé egyértelműen megállapítható, hogy az egyik legízletesebb gomba, a lila pereszke teljesen eltűnt mar a Mecsekből. Néha lehet már csak egyet-egyet találni belőle. Hasonló sorsra jutott a tavaszi gombák közül a májusi pereszke, és régi emlék az egykor a szezon hírnökének nevezett kucsmagomba. Figyelmeztető jel, hogy alig-alig található már az erdőkben keserű-gomba, és hasonló sorsra jutott a legízletesebbek közül való, ételízesítőnek, szárítva fűszerként is felhasználható rókagomba.
AZ IDÉN a meglehetősen nagy piaci felhozatal ellenére feltűnt az is, hogy alig-alig találkoztak a kirántani való óriás-pöfeteggel. Ha így megy tovább, ritka kinccsé válhat a mecseki vargánya.
A vadon élő termesztése egyelőre nem megy
A MEGÉLHETÉSI GOMBASZEDŐK hálózata az egész Dunántúlra kiterjedt, főleg Zalában, Somogyban, Baranyában és az Őrségben mozgatják őket. Hasonlóképpen rabolják a főváros környéki és a borsodi erdőkét, különösképpen a jól szállítható, tartósítható, illatos gombákat szedik össze. A fákkal különös közösségben élő fajok lassan eltűnnek. Hazánkban mintegy háromezer gombafaj él a szabadban, ezek közül százféle ehető, de legfeljebb néhány tucat ismert, jóízű kerül a szatyorba. A vadgomba nehezen pótolható. Vasas Gizella, a Magyar Természettudományi Múzeum mikológusa szerint bár folynak a kísérletek, hogy miként lehetne az egyre drágább vargányát, vagy a csillagászati áron kapható szarvasgombát mesterségesen termeszteni, egyelőre nem találták meg a megoldást.